Egyetemeken milyenek az emberek?

Én is erősíteném az előttem szóló véleményét. Egyetemen azért már komolyabbak az emberek, ilyenért senki nem fog különösebben piszkálni, hogy magadnak való vagy. Max. nem fog veled senki foglalkozni, ami azért elég rossz így önmagában is, szóval érdemes lenne egy kicsit nyitnod mások felé.

Viszont jó hír, hogy egyetemen az ember még változhat is, én pl. gimiben eléggé visszahúzódó lettem, és az egyetem kissé változtatott ezen. Ma már bárkivel könnyen el tudok beszélgetni, tudok nyitni, kedves lenni az emberek felé, a kommunikációs készségem is javult. Mert az egyetemen akarva-akaratlanul is előbb-utóbb meg kell nyílnod közösség előtt (engem pl. a kolis élet késztetett rá erre, de nem bántam meg).

Gólyatáborba és ilyen hülyeségekre nem muszáj elmenni, semmiből nem maradsz ki igazából, ha kihagyod ezeket. Sokak számára az egyetem csak a szexről és a bulizásról szól, a gimis élet egyfajta meghosszabbítása, a tinikor reneszánsza, sőt, a gondtalan, kontrolálatlan hülyeség kora (nincsenek a nyakadban a szülők stb.). Pár év alatt viszont ez vagy lecseng vagy egyszerűen ha nem, akkor az ilyen emberek kihullanak, és persze olyan ember is van, aki abszolút nem vesz részt ezekben. Én azt mondom, hogy azért vegyél részt a tanulás mellett a szórakozásban is. Nem kell mértéktelenül, de azért az egyetem tényleg rengeteg lehetőséget kínál a társasági életre, és ezt vétek kihagyni. Főleg azért ,mert egyetemen olyan emberek között vagy, akik hasonló érdeklődésűek, mint te (ha már egy szakon vagytok, akkor ezt lehet feltételezni), így könnyebben találsz barátokat! Nálam is ez volt. Gimiben periférián voltam az osztályban, de egyetemen a társaság egyik központja lettem, mert hasonló gondolkodású emberek között feloldódtam. Szóval érdemes nyitni.

Nem azt mondom, hogy fordulj ki magadból, és dugasd végig magad a fél egyetemmel, hanem csak módjával, és a tanulásról se feledkezz meg. Szerintem az tök jó, ha egy egyetemista megtalálja az egyensúlyt a tanulás és a szórakozás között. A két véglet (valaki csak bulizik - valaki csak tanul) viszont hosszú távon egészségtelen, mindkettőből kell valamennyi szelet. :)

Ugyanezt mondták nekem is, még a tanáraim is hogy az egyetemről sírva fogok hazajönni...nem így lett.

12 év oktatásban eltöltött idő után az egyetemen sikerült barátokat találnom, nincs sok de nem is igénylek sokat. Ahogy tapasztalom, itt már nincs meg a középiskolás kik a szüleid, milyen cuccod van, stb. típusú klikkesedés, inkább az érdeklődési köreik szerint csoportosulnak az emberek, pl. nálunk egy csomóban akik sportolnak, egy csomóban akik buliznak, aztán a "művészebbek", a koncertre járósak, stb. De nincs is olyan szigorú határ a társaságok között. Általában aki idáig eljut, az már kinőtt abból, hogy lenézze a másikat mert stréber vagy lúzer vagy kövér vagy nem tudom. Egy szakon összeköti az embereket a közös érdeklődés, a közös küzdelem a megajánlott kettesekért (:D), a hasonló problémák. Jóval toleránsabb viselkedést tapasztaltam az egyetemen, mint tanulóéveim során valaha is.

én idén kezdtem az egyetemet. hát nincs sok barátom még, de úgy majdnem mindenkihez oda lehet menni beszélgetni,nyitnak az emberek egymásra szerintem.

de igazából az se ciki ha valaki egyedül üldögél előadásokon. elvégre tanulni mész oda. és nem olyan már hogy van 30 ember és akkor egész héten össze vagytok zárva. sokkal több ember van, és különböző időpontokban vannak órák,arra se jár be mindenki..