Hogyan lehet valakivel kíméletesebben közölni, hogy hagyjon békén, ne szóljon hozzám se?

Van egy csoporttársam, akinek az összes barátja kihullott a szakról, így úgy döntött, hogy barátkozik velem.

Nálam most telt be a pohár, nem óhajtok a szolgája lenni, nem akarom, hogy mellém üljön, de még attól is rosszul vagyok, ha arra gondolok, hogy ma találkozunk vagy hozzám szól.

Az a gond, hogy ő meg van róla győződve, hogy mi fantasztikus barátnők vagyunk, amikor pedig rászólók valamiért, akkor csak viccelek...

Nagyon hisztis és nem is célom a lelkébe taposni, így valamivel kevésbé fájóan kéne elmondanom neki, hogy tudom, hogy én vagyok az egyetlen barátja a suliban, de nem bírom tovább, ne keresse tovább a társaságomat.

Valaki valami tipp? Vagy jobb az őszinteség?