Megtalált a tini hülyeség?

Mindig is utáltam és most is utálom a romantikát és szerelmes dolgokat, mindig furcsán néztem azokra,akik azt hajtogatták,hogy ők 10-15 évesen szerelmesek valakibe.

Mindig is undorodtam az olyan kérdésektől,hogy: Neked ki tetszik?

Milyen fiút szeretnél? Szerinted ő helyes? stb....

Viszont nyolcadikos vagyok (14 éves lány) és úgy érzem engem is eltalált a tini hülyeség,de nem akarom elhinni,pedig ez az igazság.

Ezzel alapvetően nem is lenne baj,ez normális.

A baj az,hogy a beteg elmém egy olyan logikátlan dolog felé húz,hogy nem hiszem el.

NOS, nem mondanám,hogy szerelmes vagyok a tanáromba,de nagyon vonzódom hozzá.

Három éve tanít (26-27 éves) ,imádom azokat a tantárgyakat amiket tanít ,én vagyok az egyik legjobb tanítványa,elmondása szerint.

A hetedik vége óta mindig lesem,hogy melyik tanteremnél van,mindig ott vagyok a közelében,valamiféle megnyugvást ad.

A héten néhány nap együtt szoktunk utanzi, a buszon ,sokat szoktunk beszélgetni a tananyagról,az osztálytársaimról, sulis eseményekről. (amikor kiközösített szürke egér voltam ,neki mondtam el legelőször azt ,hogy bántanak testileg és lelkileg)

Mintha a bátyám lenne (csak nyilván nem vagyok vele olyan közvetlen,mint egy családtaggal)

Már már kényszeresen kéresem a társaságát ( nem beszélgetés szempontjából,csak jó látni )

Nem is értem magam,hisz nem tartom helyesnek a tanár urat.

Hogyan lehetne megszüntetni ezt a tini hülyeséget az agyamban?