Ha valakit nem vesznek fel gimnáziumba (akkár 6 osztályosba akár 8 osztályosba) mekkora sebet hagyhat a gyereken, főleg ha még kicsit érzékenyebb is az átlagnál?

Meg kell értetni a gyerekkel, hogy nem ezen múlik a világ sorsa. Sok tanár és szülő is szerintem elég rosszul áll ehhez a dologhoz, és addig csepegtetik a gyereknek, hogy ez de fontos stb., amíg a gyerek elhiszi ezt, és pánikol tőle, és egy kudarc után összedől a világ körülötte.

Pedig akár 9. félévkor is el lehet menni egy szakközépből egy gimnáziumba, sima átiratkozással, nem egyszer volt már erre példa a világtörténelemben.

Nem szabad a gyereket teljesítménykényszerre nevelni, és akkor nem hagy sebet egy ilyen, sőt, még előnyére is fordíthatja az így szerzett tapasztalatokat.

Annak idején én is felvételiztem 8 osztályosba, nem vettek fel, de nem tört meg, igazából teljesen reálisan láttam, hogy nem is fognak felvenni, meg nem is akartam sulit változtatni, szóval örültem is neki, de láttam, mik a követelmények. Később, 8. osztályos koromban meg már felvételiznem sem kellett, mert olyan jó eredményem lett egy tanulmányi versenyen, hogy az alapján felvettek abba a középiskolába, ahova menni akartam.

Nem tudom, én most felvételiztem 4 osztályosba és nagyon elrontottam. Emiatt szombat óta sírógörcsök jönnek rám, ezen az se segít, hogyha a tanároknak elmondom, hogy rossz lett, akkor azt hiszik csak túlzok, nekem meg mosolyognám kell a bíztatásukra, hogy "attól még biztos felvesznek", holott tudom, hogy már nem.

Úgyhogy elég szemét érzés és olyan rosszul még sose éreztem magam, mint szombaton.