Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Emberek » Tanárok, iskolatársak

A kérdés

Kezdő tanárok mennyit készültök az óráitokra?

Én rengeteget készülök, kb. ebből áll az életem. Kb. most jövök rá, hogy még mennyi mindent nem tudok. Nem általánosban tanítok. Szeretném tudni, hogy ti ezzel hogy vagytok/ voltatok (nem kezdők) ?

Keress kérdéseket hasonló témában: tanár

 2017. jan. 22. 20:19  Privát üzenet  

A válaszok

Kezdőként kb. ugyanannyit készültem az órára, mint maga az óra volt. Tehát, ha 4 tanórát tartottam, akkor 4 órát készültem otthon rá.


Sajnos, most is van olyan, hogy sokat kell készülnöm, hiába tanítok már 16 éve. A sűrűn változó kimeneti követelmények szakközépiskolában megkövetelik, hogy állandóan készülnöd kelljen. Egyik évben egyik tételsor szerint vizsgáztatok, a következőben már másik szerint. Most változnak az érettségi követelmények is, így az érettségi tételeket is újra kell dolgoznom. Sokan azt hiszik, hogy jó a tanároknak, délben hazamennek, utána semmi dolguk. Ehhez képest sokszor van 8 órám, bent vagyok 3-ig, utána megyek haza dolgozatot javítani, készülni, naplót könyvelni, adminisztrációt csinálni (osztályfőnök is vagyok). Simán többet dolgozom, mint heti 40 óra...



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 87%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/9Időpont 2017. jan. 22. 20:56 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Patrik, te vagy az???

A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 58%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/9Időpont 2018. okt. 19. 19:57 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Én is úgy voltam vele, mint te. De mindig azzal vígasztaltam magam, hogy biztos csak az elején kell ennyi munkát beletenni, aztán amit most megcsinálok (feladatlapokat, stb.), azt mindet használni tudom majd később is, tehát egyre lazább lesz. Amikor viszont már évek óta tanítottam, mégsem éreztem egy kicsivel se kevesebbnek a tanórákon kívüli munkát, akkor egyszer lemértem, hogy tulajdonképpen mennyivel is dolgozom többet, mint a heti negyven óra, amiért a fizetésemet kapom. Csütörtökön reggel, még mielőtt becsengettek, már megvolt a heti negyven órám. Na akkor átgondoltam a hogyan továbbot, és úgy döntöttem, hogy muszáj lesz átkapcsolni önvédelmi üzemmódba.

A válaszíró 63%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/9Időpont 2018. nov. 3. 18:19 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

ez annyira elszomorító, hogy x évig ezért vagyunk az egyetemen, és miután kikerülünk, mintha semmi gyakorlati haszna nem lett volna...

# 4/9Időpont 2018. nov. 4. 11:12 Privát üzenet
Dehogynem. Hiszen el tudjuk látni a munkánkat. Úgyhogy volt haszna az egyetemnek szerintem. Nagyon sok haszna volt. Csak hát ez nem olyan szakma, mint pl. bolti eladónak lenni, hogy bezár a bazár, hazamész, buli, és csak másnap reggel kell újra munkába állni, házi feladat sincs. Itt van házi feladat bőven - na de azért ne tagadjuk, megvan a jó oldala is. Szerintem aki nem látja a jó oldalát, vagy akinek többet nyom a latban az, hogy mennyi a fizetés, mint az, hogy csak félig-meddig kötött a munkaidő és igenis szabadok, tervezhetőek a hétvégék (kevés kivételtől eltekintve), nem jön egyszercsak egy telefon, hogy az üzletfél így meg úgy, ezért máris ugrani kell, munka van, stb., az egyszerűen ne menjen tanárnak, mert akkor szenvedni fog - és persze nem csak ő, hanem a diákjai is... Én viszont sose arra készültem, hogy meggazdagodjak, egész más szempontjaim vannak az élethez. És így, ilyen szemlélettel igenis ez az a munka, amit szívesen végzek még mindig - mindennek ellenére is. Ha alapjában véve szeret valaki tanítani, akkor szerintem folyamatosan dolgozik azon is, hogy hogyan tartsa meg a jókedvét, mert tudja, megtapasztalta már - akár csak pár év tanítás után is -, hogy ha szívesen megy be az ember az osztályba, akkor sokkal jobban tud tanítani, mint ha nem. És ehhez sokkal fontosabb pl. az, hogy kipihent legyen, mint az, hogy éjfél után még javában dolgozatokat javítson (mert egy mintatanártól talán ezt várná el), ezért szépen elmegy aludni - meg még millió ilyesmi: ezek összességét nevezem én önvédelmi üzemmódnak. Így biztos, hogy nem én vagyok a világ legjobb tanára, még csak az iskolának a legjobb tanára se, sőt, az én szakomon belül se én vagyok a legjobb a sulin belül - de egyfelől nem is akarok az lenni, nem az a cél, másfelől ettől még igenis "elég jó tanár" vagyok. (Lásd: egyetemi olvasmány pszichológiából: Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő). És egy ilyen tanár nagyon sokmindenre jó ám.

A válasz 73%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 63%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/9Időpont 2018. nov. 4. 15:51 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

köszönöm a bíztatást :)

# 6/9Időpont 2018. nov. 4. 21:34 Privát üzenet
Nem azért készülök sokat, mert hiányozna a szaktudás. Hanem mert én magam is megoldok minden feladatot, amit a gyerekek is (érettségi hallás és olvasásértés külön jó, mert elég sok idő). Játékokat találok ki, kinyomtatom, kivágom, doga összeállítás (a,b csoport) pótdolgozat külön csoport stb... Sokszor este 9ig nyomom és hulla fáradtan esek ágyba. Szeretek rendszeresen számon kérni, így rengeteget javítok. Mivel nyelvtanár vagyok, fogalmazásokat is íratok. Szeretek rövidfilmeket használni, mire azokat is didaktizálom... vagy kvízt állítok össze learningapps-os feladatokat (feladatokat okostelefonra) ez mind mind rengeteg idő. Később se lesz máshogy, csak több kész anyagunk lesz. De ha lépést akarunk tartani mindig be kell újítanunk majd valamivel. Sajnos túl vagyunk terhelve (aki fő állásban mindkét szakját tanítja s azt is lelkiismeretesen)

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 83%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/9Időpont jan. 31. 20:26 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Én konduktorként végeztem most júniusban, októbertől pedig utazó pedagógusként dolgozom, szegregált illetve többségi intézményekbe járok ki. És bár a heti 20 óra nem tűnik vészesnek, az utazási időt senki nem nézi. Ki kell járnom vidékre (faluba) is tömegközlekedéssel heti kétszer, ez alapból elvesz 3-3 órányi idő intervallumot, egyrészt a menetidő, másrészt eszközös előkészület 10 perc minimum, ha minőséggel akarom ellátni a munkám, másrészt az ember nem centizi ki, hogy úgy essen be órakezdésre, tehát van hogy 20 perccel előbb vagyok ott, majd előkészület után jön az óra, ez 45 perc, aztán 20 perc várakozás a járatra visszafelé, aztán ismét a menetidő. Sajnos nem húzhatom ki magam annyira a vidéki vállalásokból, mert kevesen vagyunk az EGYMI-ben, akik mozgást visznek, így mások is csak úgy vonszolják magukat egyik helyről a másikra. Valamint sokszor városon belül is idő eljutni egyik helyről a másikra, mert ugye ez nem Pest, hogy 5-10 percenként jöjjenek a járatok.


Sajnos bár gyakorlatorientált volt a képzésünk, mégis azt érzem, hogy annyi de annyi mindent ki lehetett volna hozni ebből a 4 évből. Odatettem magam az évek alatt, de a volt szaktársaim nagy része is ezt érzi többnyire mint én.


Nagyon sok mindent kell autodidakta módon gyorsan elsajátítanom. Bár rendkívül széleskörű tapasztalással lát el ez a munkakör (foglalkozom ovis, kisiskolás, kamaszkorosztállyal is, valamint autistákkal is van heti 6 egyéni órám, csoportost is viszek, valamint egyéni fejlesztést is, valamint olyan mozgásállapotú gyermekeket is ellátok, akiknek az alapvető helyzetváltoztatás is gondot jelent, és olyanokat is, ahol nincs olyan nagy probléma -integráltan tanulnak.) Bízom benne, hogy az idő meg hozza azt a mértékű tapasztalatot, ami talán kevesebb készülést von majd magával, azonban szégyen vagy nem szégyen, sokszor a hétvégéim nagy része is azzal megy jelenleg el, hogy képezzem magam.

Mert elfáradok egy-egy nap végére. Minden nap reggel nyolckor már órát tartok, és olykor az előnytelen órarendi szervezés következtében akad napi 1-1,5 lyukas órám (ugye aki októberben megy új helyre nem nagyon ugrálhat, na de majd jövő szeptemberben már könnyebb lesz) A legtöbb nap bőven 4 után érek haza, és nem csak mentálisan, hanem fizikálisan is elfáradok.

Szóval jelenleg nekem sincs életem, csak a munka.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 84%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/9Időpont jan. 31. 20:43 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

"akad napi 1-1,5 lyukas órám (ugye aki októberben megy új helyre nem nagyon ugrálhat, na de majd jövő szeptemberben már könnyebb lesz)"

Nekem heti hat van, pedig szeptemberben kezdtem, úgyhogy erre ne nagyon számíts. :) Inkább tanuld meg szeretni. Én szeretem, sokmindenre lehet használni. Akár arra, hogy kicsit regenerálódjak (egyek, igyak, sétáljak egyet, stb.), akár a következő órákra való készülésre (akkor otthon kevesebbet kell), akár kapcsolattartásra kollégákkal, szülőkkel, stb., akár dolgozat összeállítására vagy javítására, fénymásolásra, stb.



A válaszíró 63%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/9Időpont febr. 1. 09:51 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Más is annyira várja a Halloweent, mint én? Ti mivel készültök az ünnepre?
Hogyan készültök az emelt biológia érettségire?
Töri érettségi! Hogyan készültök?
Érettségizők! Töri érettségire hogyan készültök?
Hogyan készültök a karácsonyra?
Hogyan készültök állásinterjúra? Milyen kérdésekre számíthatok ügyintéző munkakör állásinterjúján?

Kérdések az Emberek rovatbólKérdések a Tanárok, iskolatársak rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!