Egy 8. -as ballagásra milyen beszédet mondjak egy föci/tesitanárnak?

„Köszönöm az időnek, hogy végre elhagyhatom ezt az iskolát, és elkerülhetem az elnyomó zsarnok szadista föci-tesitanáromat, aki 2-4-x éven át keserített engem, életemet gyászossá tette. Sosem feledem, halálakor pezsgőt bontok örömömben, egy újabb rosszakaróval kevesebb! Sok szenvedést, Tanár Úr!

A soha viszont nem látásra!”

Mondjuk ez az én föci meg tesitanáromra illene rá, nem tudom, hogy a tieid milyenek voltak. De szerintem nem kell nyalizni, mert nincs következmény végre. És legalább a ballagás sem arról szólna, hogy „mikor lesz má' vége?? facnak kell ennyit szövegelni! apád picháját érdekli, hogy ki kap könyvet!”

Lenne valami érdekes, ami miatt mindenkinek megmarad emléknek :D