Önsajnáltatást eltekintve, mi értelme az életnek ha a világon lèvő összes ember gyűlöl vagy minimum hogy rosz benyomást kellt egy ismeretlenben?

2, es igazából az életem is odaadnám egy random embernek ha lehetséges lenne.

Én "megnyugtató" válaszokra vágytam hanem az igazságra...

A jövőmre gondolva ez egyátalán nem fog nálam megváltozni egyszerűen retardáltnak születtem akkor mégis mi értelme az egésznek?

Elegem lett mindenből hisz már fiatalon sz@r életem van, mégis mi értelme egy "csicskának"?

Ráadásul valószinűleg átlag alatti inteligenciám van és ezért is depressziós vagyok hogy mégcsak racionális szempontból se vagyok képes önbizalmat szerezni az fáj hogy csak néha vannak jó ötleteim de azok is csak nagyon ritkák és nem teljesen "tiszták" ezt úgy értem, hogy ha megosztom mással az ötletem akkor mégha az alapja remek de a többit általában más pótolja én viszont szeretném legalább ezt elsajátítani, de úgy látom mindenben reménytelen vagyok, ezzel a tudattal hogy butának és magányosnak születtem képtelen vagyok megbírkózni az egész eletem során ez a kettő egymással csak váltakozik és sosincs semmilyen új.

Úgy látom esélytelen lenne belekezdenem egy fősuliba, mert attól hogy eddig volt egy kis motivációm tanulni ahoz nem elég, arra születni kell...