Mennyire barátkoznátok egy ilyen emberrel hosszú távon?

Egy teljes értékű barátság így nem menne. Max az, hogy lelki szemetesként használják vagy eldicsekednek a sikerekkel. Voltam már én is ilyen, nem vagyok rá büszke, igyekszem nem kihasználni senkit.

De nekem sok olyan barátságom van, amiben ritkák a kezdeményezések. Ezzel nincs baj, de ők már 15-20 éve megvannak, tehát egyrészt ez nem mindig volt így, volt idő kialakulnia a barátságnak.

Én ilyen ember vagyok, mint amit leírtál. Nem lehet hogy rólam írtad ki a kérdést? :D

Amúgy én szoktam 1-2 embert keresni, de csak néhány havonta.

De ha őszinte vagyok, én sohasem éreztem azt hogy a másiknak fontos vagyok, engem se keres soha senki.

Én hosszú távon semmi esetre sem. Fontos, hogy ne csak én tartsak fent egy barátságot, és oda-vissza keressük egymást. Ha vki sose keres, akkor azt szűröm le, nem vagyok fontos, zavarni nem feltétlenül zavarom, de simán elvan nélkülem is, így viszont csak ismerős lehet, de barát nem.

„mert neki egyébként nem igazán van mondanivalója, nem csinál semmi érdekeset, nincs mit mesélnie, illetve tart attól, hogy a másik fél tehernek érezné őt.”

Tapasztalatom szerint nincs konkrét összefüggés aközött, kinek mennyire pörgős az élete, és mennyit beszél, mennyi témát tud feldobni, szóval, ez sem megfelelő indok.