Kollégiumban mennyire van közösségi élet? Mindenki csak a szobájában ül?

Két koliról tudok nyilatkozni. Az első egy kis főiskola kollégiuma, ahol egy szinten nagyjából 20 szoba volt. Közös wc, közös zuhany, közös konyha a folyosó végein. Itt azért többször összefutottunk mindenkivel, megismertük egymást, szabálybetartatás kb semmi, mindig volt valami buli, közvetlenek voltak az emberek, nem volt abból gáz, ha átállítottak a szomszédok félig részegen, jókat nevettünk együtt. Szerettem ott lakni, de tanulás szempontjából nem a legjobb.

Most egy nagy egyetem nagy kolijában lakok. Azokat sem ismerem javarészt, akik a szintenem laknak, pedig csak 10 szoba jut minden emeletre. Egy-két állandó arc van, akikkel összefutunk néha a konyhában, de aki sosem főz, azzal sosem futunk kint össze. Saját zuhanyzónk van a szobában, wc-re menet is ritkán találkozok bárkivel is.

Jobbat mondok, a múltkor egy péntek este csajos estét tartottunk és egy istennek sem tudtuk kinyitni a borunkat. Fogalmam nem volt kik laknak a szomszédba, csak hallottuk olykor, hogy srácok. Átkopogtam, hogy segítsenek már, erre mindenki úgy nézett rám, mintha valami másik bolygóról jöttem volna... Ez így elég hűvös, távolságtartó helyzet szerintem, de ez van. Itt be vannak tartatva a szabályok, jobban is lehet tanulni.

Nyilván más, ha valaki a saját szaktársaival kerül egy szintre, olyankor jobban összerázódik a társaság.