Más is érez így? Hogy néha elkeseredik emiatt, és nem tudja, vele van-e a baj?

Sokszor érzem azt, hogy természetellenes, sőt, egyenesen gáz, hogy nem vagyok benne semmilyen nagy társaságban.

Régen benne voltam, azonban a felületesség, a folyamatos sz*rkavarás és az őszintétlenség miatt ezt meguntam, nem éreztem jól magam. Azóta néhány barátom van csupán, ők viszont közeliek, nagyon fontosak, mindenben mellettem állnak.

A környezetemben mégis azt látom, hogy mindenki nagy társaságban van, mennek ide-oda, akár naponta, sosem ülnek otthon egyedül, inkább csinálnak programokat, és beszélgetnek a nagy semmiről. Semmi lelkizés, vagy komoly téma, hogy mi van a másikkal, csak a felszínes dolgok, a pletykálás, a piálás, az áskálódás. Azért használok ilyen jelzőket, mert párszor próbáltam már ilyen társaságokba beilleszkedni azóta, de mivel ezt láttam, így inkább hagytam. Mégis mindig azt érzem, mintha velem lenne a baj, hogy nekem ilyenem nincs.

Ti hogy vagytok ezzel?