Mennyire volt jogos a következő boltos reakció?

Tudod eü-ben dolgozom adminisztratív munkakörben, és mikor bejön egy ember (aki aznap a 80., akivel találkozom, és egyikük se volt egyszerű eset) és vádolni kezd, hogy elrontottam valamit, és az Istennek se tudom neki megmagyarázni, hogy nem rontottam el, mert ő persze nem ért a dologhoz, nem ismeri az adott dologra vonatkozó 100 jogszabályt, és lenézően bámul, hőzöng, és elismétli tízszer, hogy de én elrontottam, és én elmondom tizenegyszer, hogy nem, akkor szerinted végül mit mondok neki? Elárulom: azt, hogy menjen máshová, ha úgy gondolja, hogy ott hozzáértőbbek az emberek. És ebben nincsen semmi, mert ha ő nem bízik abban, amit mondok, akkor TÉNYLEG menjen máshová, és ne raboljuk egymás idejét. Boldogabb lesz, mert másnak majd biztos elhiszi, hogy úgy van, én is boldogabb leszek, mert nem kell vele vitatkozni, mert nekem ez nem élvezet!

Úgyhogy állhatnál nagyobb toleranciával azok felé, akik naponta vagy száz emberrel találkoznak, és nézhetnéd ezen a szemüvegen keresztül a boltos viselkedését. Egyébként pedig minden joga megvan ahhoz, hogy a boltjából kitiltson.

6:

Ismersz engem, hogy megítélsz? :) Találkoztál már velem, segítettem már neked a problémád minél gyorsabb megoldásában, és tanulmányoztad közben a viselkedésem, hogy megítélsz? :)

Szerintem nem.

Mondok egy példát.

Tudod, az a baj, hogy vannak emberek, akik, hogyha azt mondom nekik, hogy nem tudunk felírni nekik hat havi gyógyszert, mert a törvény csak három havit enged egyszerre, akkor azt hiszik, rosszindulatú vagyok, és velük akarok személyesen kibabrálni.

Pedig ez nem így van, csak nem szeretném, hogy megbüntessék az intézményt, ahol dolgozom. Sőt, az a munkám, hogy betartassam ezt a törvényt, kár, hogy az esetlegesen erőszakosan reagáló betegek ellen (volt olyan, hogy magas hangon ordítva jött felém a férfibeteg, mert közöltem, hogy nem jár neki több gyógyszert, és nem hagyta abba, amíg meg nem kapta) senki nem biztosít nekem védelmet.

Még jó, hogy azok, akik nap mint nap találkoznak velem, nem úgy viselkednek, mint te, mert veled ellentétben ismernek. A többieknek is köszönöm a lepontozást, akik ismeretlenül ítéltek. Az egészségügyben dolgozók többségét nem a rosszindulat vezeti, mikor megtagad tőletek valamit, hanem a törvény. Aki negatív véleménnyel volt rólam ismeretlenül, annak kívánom, hogy csinálja ezt a munkát, akármelyiket az egészségügyből (orvos, nővér, vagy adminisztratív) pár évig naponta 80-100 emberrel találkozva, akik alkalmanként kifejezetten erőszakosak tudnak lenni, és aztán ítélkezzen újra.

(Egyébként a betegek, akiket átirányítottam máshoz, hamar kiborították a kollégákat is. Jellemzően ők azok, akik folyton reklamálnak a gyógyszertárban, a boltban, belekötnek a szomszédba, megverik a hozzátartozójukat, stb. És nem, semmi köze a bőrszínnek a dologhoz.)

A kérdező kérdésére visszatérve: ezért úgy gondolom, hogy fontos, hogy az ember megőrizze a türelmét a másik emberrel való kommunikáció közben. Minden bizonnyal a boltos is, akivel a kérdező találkozott, már egy hosszú nap felénél volt addigra... Ezért durvult el a helyzet.

Kedves egészségügyis! Ez pont nem az a helyzet, teljesen más amit te leírtál, és amiről a kérdés szólt.

Egészségügyisként legyen már annyi gógyid, hogy ÉRTELMEZED is a kérdést könyörgöm!

Bolt. Bemegyek, kérek valamit, kapok. Ha nincs olyan, akkor az eladó felajánlhat valami hasonlót az adott termék helyett, amit vagy kérek, vagy nem. Ha nem, akkor nem kell nekiállni hőzöngeni.

Ezt volt kereskedőként írom 10 éves tapasztalattal.

A leírtak alapján te nagyon udvarias és kedves voltál vele kérdező. Itt a kereskedő volt a b*nkó!