Ismersz olyan embert, akinek megromlott a kapcsolata a régi ismerőseivel azért, mert az illető közben kitört az átlagból?

Én ilyen ember vagyok, kitörtem a szegénységből, kitörtem a kis faluból, ahol felnőttem és minden régi kapcsolatom megszakadt. Viszont nem azért szakadtak meg, mert irigykedtek rám (bár ment mindenféle hülye pletyka a faluban, szóval irigyes is biztos akadt, hiszen valaki csak elkezdett baromságokat terjeszteni.. mondjuk annyira nem érdekelt, hogy utánajárjak) vagy mert keresztbe akartak nekem tenni, hanem mert annyira eltávolodtunk egymástól az eltérő életutunk miatt, hogy nem maradt bennünk semmi közös. Ha 1-2 évente véletlenül összefutunk, akkor sem tudunk miről beszélgetni, mert amíg nekem folyamatosan változik az életem, folyamatosan új ingerek érnek, folyamatosan fejlődök, addig ők ugyanúgy élnek, mint 5-10 évvel ezelőtt és nem is vágynak ennél többre. Egyáltalán nem is sajnálom ezeket a kapcsolatokat, az emberek életszakaszonként jönnek-mennek, ez a természetes. Az a kevés igazi barátom, akikkel az évek során megismerkedtem és akik tényleg fontosak számomra, pedig a mai napig az életem részei.

Mi sokkal jobban élünk mint a férjem szülei, de mégis van miről beszélgetnünk. Szerencsére elfogadóak.

A családról nem tudok nyilatkozni, bántalmazó, elnyomó, alkoholista, egyszóval borzasztó családban nőttem fel, megszakítottam velük minden kapcsolatot érettségi után. Mondjuk a szememben egy rokon semmiben sem különbözik bárki mástól és csak azért, mert van egy vérségi kötelék még nem nézek el nekik több dolgot, mint bárki másnak. Semmi problémám azzal, hogy eltávolítsak bármilyen mérgező személyt az életemből, rokon vagy sem. Ha a régi ismerőseim helyett nem jöttek volna újak (amit nagyon nehezen tudok elképzelni, a régi ismerősökön kívül majdnem minden életszakaszomból maradtak tartós barátságaim), akkor is szívesebben tölteném az életem egyedül, mint olyan társaságban, amihez nem köt semmi. Jól bírom a magányt, sokszor költöztem egyedül, ebből 2x más-más országba is, eltartott egy darabig, amíg megtaláltam a nekem való társaságot, de mindenhol sikerült.