Akkor a balkan palinkaja a Rakija?

Az a helyzet, hogy nagyon sok európai országban készülnek gyümölcspárlatok, és a köztük lévő országonkénti különbségek többnyire képzeletbeliek. Csak az EU-n belül 11 orászágnak vannak eredetvédett gyümölcspárlatai... Még a gyümölcsökből is kb. mindenhol ugyanazok számítanak klasszikusnak, a legtöbbször szilvából, kajszibarackból, almából, körtéből és meggyből főznek. Persze, azonos gyümölcsből is többféle stílusban lehet főzni, de max. 2-3 irányzatról beszélhetünk, és még ezek is egyszerre szoktak jelen lenni 1-1 országban.

Magyarul, ha leteszel a macedón srác elé 20 különböző kisüsti gyümölcspárlatot 50-55° környékén, hogy akkor most válogassa ki közülük az „igazi rakiját”, akkor elég nagy gondban lesz.

Amikor egy nemzetnek vagy területnek a #1 tömény itala a gyümölcspárlat, akkor – mint a magyarok is – szeretik azt hinni, hogy ilyet még nem látott a világ... ha más nem, arra vezetik vissza, hogy náluk terem az eszményi gyümölcs (amit kicsit naiv módon minden gyümölcsfajtára és minden célra egyszerre tartanak érvényesnek: megenni, lekvárnak, pálinkának, mindennek... már hogyabánatba ne.

Szigorúan véve egyébként a rakija bármilyen töményszeszt jelent ezekben az országokban (mint régebben itthon a pálinka szó), de a gyakorlatban általában a helyi gyümölcs- és törkölypárlatokra utal. A német Schnaps jelentése szintén rövidital, az olasz grappa pedig csak törkölyt jelent. Az olaszok is főznek gyümölcsből, de az nem grappa.