Mitől olyan nagy szám a muffin, a formája miatt? Mennyivel különb egy piskótánál?

Egy kis történet keretében próbálom megvilágítani a dolgot, előrebocsátva, hogy férfi vagyok, két kisfiú apukája.

A márciusi váratlan havazások miatt általában korábban keltem mint nyáron szoktam, hogy a kocsibeállókról és a ház falától el tudjam lapátolni a havat. Az egyik reggel hamarabb befejeztem mint gondoltam, és maradt 25 percem szabadon felhasználható. Mivel a héten már a gyerekek emlegették:

A muffin mellett döntöttem.

Bekapcsoltam a sütőt.

Elővenni az alapanyagokat 2 perc. A vajat megolvasztani, tojásokat feltörni, folyékonyakat habverővel veretni összesen 3 perc. Szilárd összetevőket mosott mazsolával hozzákeverni 1 perc. Szilikonformába kanalazni 2 perc.

Betettem a sütőbe, és elindultam mosakodni és borotválkozni. A sütő a beállított 10 perc után csipogott, de úgy láttam, kell még sülnie egy kicsit, így ezen a reggelen a kávét is én főztem.

A muffinok szépen sikerültek (a piskótával ellentétben nem lehet elrontani) és kivettem hűlni őket.

Aznap a gyerekeket nem kellett ki imádkozni az ágyból, mert a finom illatra maguktól kitódultak az étkezőbe :-)

Szóval igénytelen tészta a konyhatechnikai műveletekkel szemben. Nem húzza le a mazsola, vagy a meggy, vagy a csokidarabka - ha ezek szerepelnek a tésztában, akkor is feljön. 20-25 perc alatt nulláról indulva, sütéssel együtt készen van. Nem szabad jól kidolgozni, csak össze kell dobálni az alapanyagokat (no azért külön a folyékonyakat és külön a szilárdakat). Nem kell félni, hogy a durva kavarástól összeesik a hab - mint a piskótánál.

Főszempont: a gyerekeim imádják!