Miféle spirituális védelem ez?

Akkor ő nem láthatott engem, egy monitoron keresztül láttam meg. Egy "átlagos" jóképű pasi. Hasonlít valakire, aki eléggé az esetem. :) Egy kicsit ábrándozgattam a Nagy Ő-ről, elképzeltem egy személyiséget, és kölcsönvettem az ő külsejét. De csak azt. (És valamiért nem az "eredeti" pasi külsejét használtam föl a képhez. Ez is furcsa.)

Utólag azt mondanám, hogy ő kezdte, mert már tudom, hogy nem én vagyok az első áldozata, használ valami vonzalmi trükköt, hogy bukjanak rá a nők. Ahogy a személyiségét eddig megismertem, szüksége is van rá...! Kevés dolgot sikerült megtudnom róla, de többet nem is akarok, ez is sok, már bánom az egészet!

Mi ez a képmás-szobor dolog???

Ébren voltam, nem álom volt. Nem vagyok babonás, van némi ismeretem a témával kapcsolatban, bár már régóta nem foglalkozom vele.

Ez ennél több volt. Nem írtam le mindent, túl hosszú volna, és nem is kapcsolódik közvetlenül a "képmás-szoborhoz". Hetek óta húzódik, sokára jöttem csak rá, hogy valahogy telepatikusan összekapcsolódtunk. (Pedig azt hiszem, érzékeny vagyok az ilyen dolgokra. Illetve talán pont emiatt jött létre a kapcsolat, nem tudom.) Minimális információt adott csak, mindössze az derült ki, hogy momentán ő is éppen nagyon ráér ilyesmire, és azért tűnik el előlem, mert az neki "túl direkt" kommunikáció. Amikor ki akartam őt zárni, erővel próbált visszajutni a "bőröm alá". Nagyon kitartó és rámenős, inkább már erőszakos. Tipikus zaklató. Furcsán próbálkozik. Bosszúálló típus.

Amiről azt hittem, hogy a saját romantikus filmem, arról kiderült, hogy részben ő írja a forgatókönyvet. Ennyire nem szokott elszabadulni a képzeletem, de utólag értem... (Most egy kicsit elpirultam. :) ) Ja, meg azt is mondta, hogy nagyon tetszik neki a fantáziám.

Én sem akartam összejönni vele, mert nem az a típus, akivel az ember hosszútávra tervez, rövid távra pedig sosem tervezek, az nem én vagyok, de elképzelni azért még jó móka volt. :) Eleinte...

"Vigyázz vhogy mert azt amit csináltál, pláne látott képpel programozásnak hivják"

Akkor is, ha gondolatban nem ő volt, hanem egy kitalált személyiség, csak a külseje egyezett meg? (Ami ráadásul nem is igazán tetszik, mert túlságosan izmos. Valószínűleg a fél életét edzéssel tölti. Az eredeti férfi sokkal vonzóbb alkatú - az, akire ő hasonlít, az elején írtam.)

Amikor még rendszeresen foglalkoztam az aktív meditációval, eléggé jól ment. Akaratom ellenére és teljesen véletlenül összekapcsolódtam pl. anyukámmal, utána megbeszéltük, és kiderült, hogy ő is éppen akkor meditált, amikor én. :) Persze ez egy szoros kapcsolat alapból, de ha egy vadidegen is jobb képességekkel rendelkezik, akkor éppen megeshet a kapcsolódás. Tudom, hogy leskelődött és befolyásolt. Egyre inkább uralni akart.

"...énis szoktam embereket begyúrni ami néha elég extrém dolgokhoz vezet főleg ha kész képekkel dolgozok.."

Miféle dolgokhoz? Nem tolakodni akarok, csak tájékozódni. Ha van kedved, légyszi írd meg! Köszi. :)

"Volt olyan időszakom amikor azt hittem nekem is külső zaklatóm van,majd jött valaki tényleg kívülről és rávezetett a saját kivetítéseimre,aztán persze fordítva is..."

Egyszer egy kamaszkori szerelmem (akire 10-15 éve nem is gondoltam egyáltalán) már bepróbálkozott így, amikor unta egy kicsit a feleségét. Nős férfiakkal nem kezdek, még ilyen szinten sem. Nehezen akarta elfogadni. A mostani tapasztalat is nagyon hasonlít ahhoz. Nagyon élénk és intenzív, mint az volt akkor. Nem csak egy szimpla ábrándnak tűnik. Hogyan deríthetném ki egyedül? Nem akarok mást is belevonni. Lehet, hogy egyszerűbb lesz kivárni a végét?

"Meg mi az,hogy egy monitoron keresztül láttad őt?"

Azt szó szerint értettem. Csak annyi, hogy egy elektronikai rendszer állt kettőnk között. Ő téblábolt kint, vette a kamera, nekem pedig megakadt rajta a szemem a monitoron.

Időrend:

1. Az álompasi személyiségét kb. az idők kezdete óta formálgatom. :)

2. A TV-ben láttam egy szereplőt, aki tetszett. Az arca, az alkata, a mosolya, és nem utolsó sorban a karakter, akit alakított. :) Bejött egyben az egész, úgy, ahogy volt. (Nem igazán híres, valami kevésbé népszerű sorozatban volt egy kisebb szerepe. Nem lényeges szempont.)

3. A monitoros fickó. Arcra emlékeztet az előzőre, csak sokkal izmosabb. Túl sokkal, az a típus, akit nem szép szóval "izomagynak" neveznek. Csak azért agyilag nem nulla, számomra szokatlan ez a párosítás. :) A rengeteg izom sosem vonzott, inkább taszítónak látom. Tényleg! Nem szeretnék senkit megbántani ezzel, de ha befeszítik, olyan "torz" lesz a kar, comb, test. Csak azért írom le, hogy tisztázzam, tévedésből sem álmodtam ilyen pasiról. Nem akarok húspiaci vitát generálni!

Bizonyítani természetesen nem tudom, de biztosan használ valami vonzalmi trükköt, mert az kizárt, hogy egy hústorony, akit normális esetben nyaktól lefelé észre sem vennék, ilyen hatással legyen rám. (És nem is csak rám... Minden nő "elkábul" tőle. Bármennyire vonzó is egy férfi, olyan minden társaságban akad, akit nem érdekel. De körülötte nem így van. Ez igenis furcsa.)

Hallottam pletykákat, hogy állítólag van egy szcientológus haverja. Ezért az sem zárható ki, hogy ő maga is az. És bizonyítottan érdekli a fantasy műfaja, ami tele van varázslással meg hasonlókkal. Ezek a dolgok ugyan bizonyítékként nem állják meg a helyüket, de nem is cáfolják a korábbiakat, inkább a megerősítés irányába tolják a dolgokat. Képes lehet mesterkedni.

"...készlényeket is gyárts magadnak."

Ez mit jelent?

Ő egy teljesen normális földi pasasnak tűnt a monitoron.

Eleinte csak ábrándozgattam "róla" (illetve az ő külsejével alkotott egyveleg-pasiról), de most utólag úgy gondolom, hogy eléggé hamar beszállt a buliba, ami csak hetek múltával tudatosult bennem. Amikor először észleltem a jelenlétét, nagyon meglepődtem, és meg is ijedtem, mert addigra már volt tapasztalatom egy kellemetlen zaklatóval kapcsolatban (kamasz szerelem), így dühösen és határozottan elküldtem. Később elszégyelltem magam, amiért így leteremtettem, és bocsánatot kértem tőle. Elmagyaráztam a helyzetet. 1-2 nap múlva óvatosan visszatért. Az igazság az, hogy hiányzott. Talán csak a szórakozás, talán az ismeretlen kaland vagy talán más miatt, nem tudom. Jó lett volna megérteni, hogyan tudtunk kapcsolódni, és mit akar tőlem, ezért beszélni szerettem volna vele, de elhúzott. Igen zárkózottnak, titkolózónak tűnik, ellenben másokat igencsak szeret meglesni. Ez így nem fair! Ugyanakkor ismerem a külsejét, ezt nyilván ő is tudja (hiszen a gondolataimat is kileste), nem értem, miért kell ez a nagy titkolózás. Mi értelme van?

"Miért véded magad ellene?"

Ha nincs semmi hátsó szándéka, miért nem néz a szemembe? Miért nem mutatja magát? Ez a nagyon furcsa benne, és bizalmatlanságot szül részemről. Talán nem is az, akinek én gondolom, hanem valami gonosz lény, aki ővele álcázza magát, hogy közel engedjem? Ő jött hozzám, ha nyitást vár, előbb adjon valamit, hogy legyen okom bízni benne. A bizalmat nem osztogatja ingyen senki, mert könnyen ráfázhat. Lehet, hogy ő a báránybőrbe bújt farkas.

Amikor egyszer kerestem őt az "éterben", egyszercsak egy helyen találtam magamat, úgy éreztem, hogy mögöttem van, de valamiért eszembe se jutott megfordulni. Talán az egyik kedvenc pihenőhelye volt, nem tudom. (Az Agykontrollban van ilyenünk.) Akkor mondta, hogy "túl direkt" neki az ilyen kommunikáció. Semmi mást nem tudtam meg. Vártam egy kicsit, de semmi, úgyhogy eljöttem onnan, gondoltam, békén hagyom. Nemsokkal később lefeküdtem, és egy nagyon furcsa álomra ébredtem, amit azóta sem tudok hová tenni. Valami energiaragacsból kellett menekülnöm. Lehet, hogy tényleg csak álom volt az aznapi események hatására. Viszont erre ébredtem, ami nem szokásom, sőt, még az álmaimra is csak nagyon ritkán emlékszem. Megtámadott? Miért? Azzal a tudattal feküdtem le aludni, hogy békén hagyom, tehát nem hiszem, hogy megkerestem volna.

Egyszer neteztem, és valami vicceset láttam, önkéntelenül hangosan fölnevettem, és hirtelen azt "láttam", hogy szemből, nekem egy kissé jobbról figyel. Hirtelen belémfagyott a nevetés. Megzavart. :) Ez még eléggé az elején történt. Persze lelépett azonnal, "jó" szokásához híven.

"Mit tudsz róla, és honnan?"

Ismerősöktől (ismerős ismerősének a ... franctudjakijétől) némi pletykát, amit már leírtam, és sosem volt nős, most is facér, más infó nincs. Meg persze azt a keveset, amit ő mondott. Még morzsának is kevéske. Ja, és ami a monitoron átjött. A helyes pofija. :)

Mi az a helyzetáldás?

Nem akarom közel engedni azt, amit, akit nem ismerek. Nem vagyok a misztikus-horror műfajának nagy rajongója, de az világos, hogy ne engedjek be akárkit, aki azt kéri. Főleg, hogy ennyire titkolózik.

"Ránézni nem próbáltál? Nem írod le a kérdésben."

Írtam lejjebb. :) Nem tudok, mert lelép. "Lefagy" a kép, és a látványból eltűnik az élet, mert meglóg. Ügyesen. :)

"Fentről mit mondtak?"

Így nem informálódtam. Alapból keresztény vagyok (határozottan NEM tökéletes, és nem is valami buzgó, különben most nem volnék ebben a helyzetben). Nem szándékoztam belekeveredni megint ebbe a világba. Azért csak sikerült! :D

Most jön a szánalmas rész. Miféle béna romantikus film az ilyen? :D

Utóbb, ha egyszerű kedvességre vágytam, csak hátulról ölelt át, nem szemből vagy mellettem ülve, állva. Ezt nem szeretem. A Nőnap miatt gondoltam egy bátrat, és megkértem, hogy adjon valami apróságot. Egy rendes ölelést vagy bármit, lehet kreatív is, ő tudja. Nem tette meg. Mondtam, hogy ez így nagyon nem felel meg nekem, mert csak az lehet, és annak KELL lennie, amit ő akar. Számomra ez így már nem szórakozás, ennél különb pasikat is ejtettem már. Mivel ennyit sem volt hajlandó eljátszani, lapátra tettem, azóta védem magam ellene.

Miután elzárkóztam tőle (bár a jelek szerint inkább csak próbáltam), furcsa dolgot tapasztaltam. Nem írtam eddig, mert annyira fura. Nekem biztos az! Egyszercsak mellettem ült, és átkarolt. Kissé hidegen, de kezdetnek elment. Kértem, hogy húzzon bele, de amikor feléfordultam, megint azt az üres, mozdulatlan szobrot láttam, csak most ülve. Közben azt éreztem, hogy valaki (ő?) "dolgozik" a tarkóm bal oldalán, nem messze a fülemtől. Kértem, hogy fejezze be, de folytatta. Fénypáncélt öltöttem, de nem vettem eléggé komolyan, mert átfúrta, egy enyhe szúró érzés volt, így megerősítettem, akkor a szúrás abbamaradt, de a próbálkozás nem. Csupán a meleget éreztem, mint amikor elkezdte. Nemsokra rá az egész bal agyféltekém átmelegedett, valamivel próbálkozott az egész területen. Később rátért a bal halántékomra, akkor már csak az volt melegítve. Ha valaki ügyködik valamivel nálam, azt melegként érzem legtöbbször. Van, aki bizsergést érez, én meleget.

Ezt nem lehet a jószándék jeleként értelmezni. Nem megy! Ha az álom sem álom volt, akkor kétszer támadott meg. Ha nem, akkor "csak" egyszer. Az sem túl jó... Kezd gyanússá válni a báránybőrbe bújt farkas elmélete. Lehet, hogy ő az. Talán csak használja a jóképű monitoros férfi képét, miközben egy bűzös patás szörny. :D

Elnézést kérek a modorom miatt! Minden válaszolónak köszönöm az eddigi segítséget, és sajnálom, amiért az alapvető udvariasságról is megfeledkeztem! Csak a saját problémámon jár az eszem. :)

Remélem, sikerül megfejtenünk a pasit (vagy mi ez)! :D