Villámolvasás, könyv tartalmának kinyerése? Te értesz ehhez?

Létezik olyan, hogy fotómemória, de azzal többnyire születnek az emberek.

Voltam villámolvasás tanfolyamon, szart se ért se nekem, se másnak.

Nem is találkoztam olyannal, akinek sikerült volna az előhívás!

Én csak egy reklámban láttam, hogy van villám olvasás és sima olvasás.

Tehát vagy nézed és olvasod, vagy pedig csak rá pillantasz és már tudod is mi van oda írva.

A kérdésed miatt most kipróbáltam a villám olvasást egy hosszú szövegen és lényegében tényleg meglehet érteni mindent úgy, hogy csak ránézel. Ha lenyugtatod előtte az elmédet meditálással és sokat gyakorolod akkor egyre gyorsabb lehet benne. Azaz egy idő után elérheted azt a szintet, hogy 10-20-30 másodperc alatt elolvas egy oldalt úgy, hogy megmaradjon benned.

Azt gondolom, hogy tévúton jársz, ezért szerettelek volna figyelmeztetni. Nem az a jó út a tudás felé, hogy elérhetetlen és megalapozatlan elméleteket kergetsz - a villámolvasás és a mögötte lévő tudás egy óriási biznisz - sok-sok milliót gombolnak le emberekről azzal kecsegtetve, hogy így majd "megérinti a könyvet, és "érzi" a tartalmát".

Azért is tartom szomorúnak, hogy ezeket a naiv csalásokat beveszed, mert az olvasás valóban olyan terület, ahol lehet fejlődni, ha az ember megérti, hogy hogyna működik az olvasás, és pontosan mi az, amit fejleszteni lehet. Úgy éreztem a kommenteden, hogy valóban tanulni és fejlődni szeretnél, ezért írtam le a véleményem. Hogy te ezzel mit kezdesz, az rajtad áll.

"Éppen tudakolnám a valóságosságát a jelenségnek."

Erre írtam, hogy bár valóban nagyszerű eredményeket lehet elérni tudatos gyakorlással, az nem "valóságos", hogy ránézel egy könyvre és tudod a tartalmát - ha ez nem így van, akkor kérlek mutass bármilyen arra utaló jelet, hogy ez így lenne. Ha ez működne, tudományosan is bizonyítható lenne.

"7-féle olvasási technikám van, aszerint, hogy mi a célom az olvasással" illetve"- Ezzel próbáltam segíteni neked. Kutatóként dolgozom, napi szinten szükségem van arra, hogy nagy szövegmennyiséget gyorsan áttekintsek. Én azt tapasztalom, hogy úgy lehet a leghatékonyabban olvasni, ha tudod, hogy mi a célod az olvasással. Mert másféle technikát érdemes alkalmazni, ha egy regényt olvasol vagy ha csak a releváns részt szeretnéd megtalálni egy többszáz oldalas könyvben, és megint más, ha mondjuk az a célod, hogy minél több könyvről tudd nagyjából, hogy miről szól.

Én képes vagyok arra, hogy folyamatos lassú lapozás mellett áttekintsem egy könyv tartalmát olyan mélységben, ami többségében elégséges. Arra is képes vagyok, hogy nagyon gyorsan megtaláljak releváns részeket hosszabb szövegekben. De szerintem ide nem lehet úgy eljutni, ha valaki hisz abban, hogy lehetséges az, hogy a tartalom bármilyen információinput nélkül elsajátítható (értsd pl. ha kívülről ránézel a könyvre). Erre magadtól is rá fogsz jönni egy idő után, csak szerintem kár az életet felesleges dolgokra elvesztegetni, mert annyira sok időnk nincs, és ezen a területen lenne olyan, amit érdemes lenne tanulmányoznod. Ahhoz viszont, hogy érdemben segíteni lehessen neked abban, hogy pontosan mi is ez, tudni kéne, hogy mit és miért akarsz (gyorsan) olvasni.

Korrekt, és elnézést is kérek, nem ezt a hangnemet kellett volna nekem megütnöm, mivel az indulataim rólam (illetve az én utamról) szólnak.

A továbbiakban leírom az én meglátásaimat. Írod, hogy tényként állítok be dolgokat és ez jogos kritika is, ezért előre annyit mondanék, hogy ezek az én jelenlegi legjobb megértésemet tükrözik, a világnézetem pedig az, hogy minden létező összefüggés, jelenség tudományosan igazolható (persze lehet, hogy jelenleg nincsenek meg ehhez a megfelelő módszereink), és az értékítéletemet is igyekszem erre alapozni. Nyilván ennek vannak erős korlátai, és még az is lehet, hogy én sem vagyok tisztában vele.

Elöljáróban elmondom az én „utam”, mert ez biztosan befolyásolja azt, hogy mit gondolok, és utána elmondom a tapasztalataim. Én 3 évesen a testvéremet nézve „magamtól” tanultam meg olvasni (erre nem emlékszem). Nekem nincs olyan emlékem, hogy nem tudok olvasni (nem tudom, hogy másnak van-e, ez érdekes kérdés). Mióta az eszemet tudom, imádtam olvasni, engem maga az olvasás folyamata is örömmel töltött el. 14 éves korom körül kezdett el foglalkoztatni az olvasás folyamata először. Volt egy baráti testvérpár az életemben, akiknek az anyukája nagyon benne volt agykontrollos dolgokban és többek között a villámolvasásban is nagyon hitt. El is küldte a gyerekeit egy ilyen tanfolyamra (majd később még egyre), emlékszem irigykedtem is, mert engem lesz*rtak a szüleim ilyen szempontból. Hazajöttek, és be akarták mutatni az új tudásukat, úgyhogy rendeztünk hárman egy versenyt és hát én „nyertem”, messze. Ennek kapcsán sokat beszélgettünk arról, amit ők „tanultak”, meg arról, ami az én „technikám” volt – ami addig nem is fogalmazódott meg bennem, mint technika, mert ösztönösen csináltam. Szóval ez indította el bennem a vágyat arra, hogy megértsem, hogy hogyan lehet „gyorsan” olvasni és hogy tökéletesítsem a saját technikámat is.

Azóta eltelt persze 15 év, és az két meglátásom van a saját életemre nézve az olvasással kapcsolatban. Az 1., hogy szerintem két dolog (illetve ezek keveréke) miatt olvas az ember: vagy maga az olvasás folyamata élvezettel tölti el (akár az tartalom érdekessége, szépsége stb. miatt, akár maga a nyelvi szépség miatt), vagy pedig valamilyen információhoz szeretne jutni. Nyilván ez a kettő nem zárja ki egymást, sőt gyakran együtt jár. Az első eset az egyszerűbb, hiszen, ha az élvezeti érték miatt olvasol, akkor nem hiszem, hogy a gyorsolvasás a célod. Ez olyan lenne, mint egy vígjátékot 2x-eres gyorsítással nézni. Persze, lehet, de minek. Ha viszont információszerzés miatt olvasol, akkor – és ez a 2. meglátásom - önmagában attól nem feltétlenül fejlődsz, hogy sok könyvet olvasol el. Azoktól a gondolatoktól fejlődsz, amik a könyv hatására megszületnek benned, azoktól a logikai kapcsolatoktól, asszociációktól, amiket az agyad létrehoz, amikor új információt olvasol és az agyad ezt megpróbálja beilleszteni a meglévő tudásod, gondolatid, érzéseid közé és attól, hogy ezt az új „keretet” alkalmazod a világ megértésére innentől. Ha ezek a kapcsolatok nem épülnek ki, akkor az információt csak a rövid távú memóriád fogja tárolni és elég hamar elfelejted. A kiépülésükhöz viszont idő kell. Persze egy megoldás az is, hogy az információt a lehető leggyorsabb módon beviszed a rövidtávú memóriádba (gyors)olvasással, majd pedig amíg még frissen az emlékezetedben van, sokat gondolkozol rajta, így beépíted a hosszabbtávú memóriádba. De így vagy úgy, ha nem teszed bele a szükséges időt, nem lesz értelme, hogy olvasol. (Félreértés ne essék, én pl. rendszeresen alkalmazom azt, hogy gyorsolvasással napközben beviszek viszonylag sok információt, ezeken este elalvás előtt, illetve reggel felkelés után szeretek gondolkodni, így beépülnek, megjegyzem őket. Ha viszont olvasok valamit, és ezt a gondolkodást nem teszem bele – pl. mert máson gondolkodom helyette – akkor pár nap/hét/hónap múlva el fogom felejteni túlnyomórészt és újra kell olvasnom, ha a tartalmát érdemben tudni akarom).

Ehhez kapcsolódik még, hogy ha az információszerzés miatt olvasol, akkor szinte biztos, hogy nem az a hatékony olvasási mód, hogy fogod a könyvet és az elejétől a végéig végigolvasod. Sokszor sokkal több értelme van szerintem célzott információt keresni a neten, és ezt kiegészíteni esetleg a könyven némi célzott olvasással. Visszatérve a szépirodalmi példára, ha pl. el akarod olvasni a Kőszívű ember fiait azért, mert szerinted ez az alapműveltség része és szeretnéd, ha értenéd, hogy miről van szó, ha erről beszélgetnek, de semennyire nem okoz örömet ennek a műnek az olvasása, akkor – én azt gondolom – jobb keresni néhány jó összefoglalót és kritikát, ezeket elolvasni, és bele-beleolvasni a könyvbe, hogy a hangulatáról, stílusáról képet kapj, illetve ahogy olvasod a könyvről szóló kritikákat, még az is lehet, hogy valami felkelti az érdeklődésed, ezeket ki tudod keresni a könyvben, sőt, még az is lehet, hogy végül tényleg lesz kedved „normálisan” elolvasni. Vagy legalábbis megértesz valamit arról, hogy miért emeli ki a kultúránk ezt az alkotást. Ha ezzel szemben az elejétől a végig (sima vagy gyorsolvasási technikával) végigolvasnád a könyvet, akkor valószínűleg néhány hónap múlva elfelejtenéd a tartalmát, mivel valószínűleg alapból azért nem élvezted a könyv olvasását, mert nem tudtál ehhez a témához vagy stílushoz kapcsolódni. Biztos létezik olyan mű, ami tartalmilag nagyon érdekes és fontos, csak a stílusa miatt nem esik jól olvasni, ezeknél hasznos lehet elejétől a végéig gyorsolvasni, de egyébként szerintem a hatékonyság egyéb tényezői fontosabbak. Ez egyébként saját tapasztalatom volt abban az értelemben, hogy mindig is sokat olvastam, de gimi végén volt egy ilyen agymenésem, hogy én minden klasszikust el fogok olvasni és tömérdek könyvet elolvastam. Ez mind nagyszerű, 25 éves koromra a 90%-ának a cselekményét nem tudtam felidézni, nem hogy ilyenek, hogy kik a szereplők. Ettől még nyilván a gondolkodásomat formálták ezek a könyvek, nem gondolom, hogy haszontalan lett volna, hogy elolvastam ezeket, de így 30 fölött már látom, hogy nem fogok mindent elolvasni és érdemesebb olyan dolgokat olvasni, amik vagy örömet okoznak, vagy pedig több leszek tőlük emberileg/tudásban stb. Ami akkor fog megtörténni, ha fel is dolgozom a tudást, amit az olvasással szerzek.

A hatékony (gyors) olvasás kulcsa szerintem (a személyes tapasztalatom alapján) három dolog: 1. hogy megtanulj a megfelelő dolgokra koncentrálni a szövegben és a felesleges információt kiszűrni (információ befogadás) és 2. hogy a saját referenciarendszeredben megfelelően el tudd helyezni az információt (információfeldolgozás), és 3. hogy az ismert információt minél gyorsabban/pontosabban tudd előhívni. Az 1. azt befolyásolja, hogy milyen gyorsan olvasol, a 2., hogy mennyit jegyzel meg az olvasottakból, a 3. pedig hogy milyen gyorsan tudod felidézni az ismert információt.

Ebből szerintem mindhárom fejleszthető.

Az 1.-höz néhány meglátás: Az agy nagyon intelligens és alapvetően struktúrát keres, ha pedig ismeri a struktúrát, akkor elég jó abban, hogy a hiányos információt kitöltse. Gyakorlatban persze ez azért nehéz, mert nem feltétlenül tudjuk előre, hogy mi a szöveg struktúrája, illetve, hogy mik azok a kulcs szavak, gondolatok, mondatrészek stb. amire koncentrálni kellene a szövegben, illetve lehet, hogy nem tudjuk, hogy milyen információk ismeretével lenne sokkal könnyebb a szöveget olvasni. Ahhoz, hogy ezt megtanuld felismerni és ez alapján „döntést hozni” az olvasási stratégiádról szerintem kulcskérdés, és alapvetően gyakorlással lehet fejleszteni (a döntést hoznit azért tettem idézőjelbe, mert igazából ezek egy idő után szerintem automatikussá válnak). Néhány olyan tipp, ami általában hasznos: 1. a teljes szöveg struktúrájának áttekintése – melyik részben kb. mi található, miről fog szólni. Ez az agyadnak segít abban, hogy a kontexust megértse, így kevesebbet kell „gondolkoznod” olvasás közben, hamarabb végig tudsz menni a szövegen. 2. ha nagyon technikai a szöveg, vagy valami olyasmiről szól, amiről nagyon kevés ismereted van, hasznos lehet a fontosabb fogalmak definícióját megnézni, kicsit utánaolvasni a témának, mielőtt belekezdesz, ez is segít neked, hogy ne akadjon meg a szemed az ismeretlen fogalmakon, neveken, gondolatmeneteken. Sok esetben szerintem érdemes azt is belátni, hogy valaminek az olvasásához nincs meg a tudásod, felkészültséged. Pl. lehet, hogy több információt nyerek, ha egy fontos biológiai felfedezésről nem a tudományos cikket, hanem egy megfelelő minőségű összefoglalót olvasok el, mert előbbi megértéséhez túl sok információm hiányzik. 3. Szerintem kell egyfajta nyugalom, átszellemülés, megfelelő állapot kialakítása (gyors)olvasás előtt, hiszen amit csinálni akarsz, az tulajdonképpen egy fókuszált koncentráció. 4. Bizonyos mondatrészek teljesen feleslegesek az érthetőség szempontjából, lehet gyakorolni azt, hogy ezeket „figyelmen kívül hagyja” a szemed olvasás közben. Valamennyire ez az én érzésem szerint akaraterő is, hogy ne időzz el lényegtelen szavakon, mondatrészeken, hanem „kényszerítsd magad” arra fókuszálj, ami fontos, ezért számomra megterhelő így olvasni hosszú távon (de a munkám miatt napi szinten alkalmazom). 5. Ne akarj lineárisan haladni, ha a megértésedet ez nem segíti. Nem fogod tudni előre, hogy egy oldalon mi a fontos információ, melyik résszel mennyi időt kell tölteni. Ezért az én technikám valami olyasmi, hogy végigpásztázom először a lapot (eközben a fejemben kb. beillesztem a könyv struktúrájába, miről akar szólni a könyv, ezen belül ez a fejezet, ezen belül ez az oldal, stb), ettől kapok egy képet, hogy nagyjából milyen információk vannak, és utána egy rövid ideig „ugrálok” a szememmel a szövegben, keresve a fontosabb kulcsszavakat. Azokon a szavakon, mondatrészeken, amiket fontosnak tartok, vagy mondjuk szó szerint meg akarok jegyezni, kicsit tovább időzöm. 6. Függően attól, hogy mit és miért olvasok, a jegyzetkészítéssel is töltök időt. (de ez inkább az információfeldolgozáshoz kapcsolódik).