Mit jelenthet ez a profétikus álom? Ha csak közelit mondtok az is jó

Hatalmas álom április 15

Jajde nagy kár hogy alig emlékszem miröl beszélgettünk!!!! Ma profétikus álmom volt NAGYON MEGHATÓ VOLT és valósághü! Az érzésekre jól emlékszem, meg a témákra, de hogy pontosan miket mondtunk egymásnak sajnos nem, pedig az is fontos volt, bensőséges családi témák voltak. Apa úgy viselkedett, ahogy régen megfelelt neki élőben, mégis kicsit más volt, kiszámithatatlan, teljesen olyan volt mintha még élt volna és tényleg ő lett volna. Nem emlékszem hogy nézett ki, de azthiszem még fiatalabb volt, 40 éves talán.

Azt álmodtam hogy a Baross utcába megyek. Amikor a szökökúttéren voltam, ott volt Will a witchböl, aki a szemem elött megkisérelte feltörni az ajtót és kirabolni a zárt ruhaboltot. Megakadályoztam, búnyózni kezdtünk de leütöttem. Ott termett Kornélia is a witchből, és már ketten voltak, egyik a másik mögött, én gyorsan befordultam elöttük az utcába, támadtak de Willt a lábánál fogva meglóbáltam és visszahajitottam, a tüzcsapra esett és megütötte magát, Kornélia támadását is igy háritottam el, és olyan sokáig maradtak a földön hogy a baross utcai kapuig se értek már utol, én siettem utol ne érjenek. Szerettem öket, éreztem, megható volt hogy legyöztem öket, de a cél érdekelt. Fontos volt hogy eljussak Barossba, nemtudom miért, és miután legyőztem öket, valami ismeretlen győzedelmes zenét hallottam, azt hittem zenét hallgatok.

Volt nálam egy különleges kulcs, rézsárga szinü volt és 4szögletes trapéz alakú a feje, valami miatt hogy eljussak barossba, és ne jöjjön utánam senki, úgy volt hogy a társasház ajtajának zárja le volt cserélve emiatt. Egy biztonsági ör is volt ott, aki úgy nézett ki mint az amerikai pite föszereplője (pités), kicsit haverkodtam vele, adni akartam neki 1000 ft borravalót de végül mégse, azt mondtam majd visszafele adok neki. Felmentem Barossba, ami már el volt adva a tulajdonosnak, de nem volt kiüritve, megvoltak a bútorok, Pali apa szobájából nem vitte el a posztereket a polcon, a gép is ott volt azt hiszem, pali csak a cuccait vitte el. A nagyszoba is úgy nézett ki mint nemrég, itt az nagyszobaajtó mellett 2 nagy fekete párnán hömérő volt akasztva a falra. Játszottam egy ideig, majd hirtelen megjött Apa, és innentől felpörögtek az események. Emlékszem hogy nagyon jól megvoltunk, nem volt semmi álombéli hülyeség, bolonyert csináltunk, nem sokat de tök nagy edény volt és kevés szósz és mielött kész lett hatalmas vihar érkezett a Barossba. Láttam hogy még alig volt ott egy két felhő de elkezdett hatalmasakat dörögni, mintha mindig a házba csapott volna a villám, nagyon nagyon rettenetes volt, szinte sírtunk, Apa is megrémült ekkor, emlékszem hogy láttam a dörgés hangjára megrándul, de én is úgy éreztem kényszeritett a dörgés a mozgásra reflexből. Valamiért nyitva maradt a konyhaablak, a konyhába voltunk, és a jegenyefa körül láttuk a villámokat. Egy villám többször is lecsapott egymás után 2-3másodpercenként, ugyanoda de kicsit más alakba és sok ilyen villám volt egymás után, így rengeteg hangos dörgés volt minden egyes fényjelenségnél, a villám egyébként kicsi volt de nagyon közeli, nem olyan fényes igy lehetett látni a szerkezetét, mégis szabályos sőt vastagabb volt mint az igazi, és a széle narancssárga vagy piros szinü volt (főleg a közeli, nagyon hangos villámoknak), Úgy nézett ki a széle mintha lángolna, és én EKKOR azt gondoltam azért mert komoly dolgot jelent és nekünk szól. Ekkora dörgést csak 1-2szer hallottam életembe, igy egymásután még sosem tapasztaltam. 1-2 perc múlva abbamaradt a villámlás, és láttam hogy hó kezd el esni, mondtam is Apának hogy hóvihar, pedig június van, és már lepelként látszott a hó. Apa erre haza akart menni, kimentünk az elöszobába, leült az egykori cipösszekrényre és ott emlékszem mondtam neki, Apa már nincs hova menned, meghaltál, és meghalt anya, meg késöbb nagymama is, ide (barossba) se jöhetsz vissza, és én szinte megint sírtam. Arra is emlékszem hogy Apa még a viharban kiment az erkélyre, és mozgolódott majdhogynem táncolt, de erre a mozdulatára villámlások jöttek, és ezek is nagy mennydörgéssel szóltak. Arra emlékszem hogy volt egy szomszéd házaspár, és azok is szót emlitettek a viharról, vidámak és meghatódottak voltak, megfáradtak ök is a rendkívüli élménytől.

Itt van egy kis képszakadás, ezután arra emlékszem hogy Apával felszálltunk valami hajóra, és Apa mondta hogy elmegy és nem jön vissza. Én rögtön sírva fakadtam, nem akartam elengedni, főleg ilyen élmények és a közösen töltött idő hiányzott, mondtam hogy hiányozni fog, és hogy legalább tartjuk e a kapcsolatot? Ezt olykori vele álmodással értetem, azt mondta igen, de olyan szomorú lettem, lassan elmentem tőle, eközben valaki a hajón még meg is kérdezte miért sírok, én meg nem szégyelltem elmondani akkoris ha esetleg cikizne. Busszal jöttem haza ahol két csaj suttyó csaj elkezdett szekálni, a szebb szállt fel elöbb és szemeztünk de engem a történtek miatt nem érdekelt semmi, de ők észrevették és velem foglalkoztak. Aztán felszállt a másik csaj is, ez molett volt és csúnyább és az elöbbi csaj szószerint lepisilte miután leoltotta a buszon miközbe rivalizáltak. Én azzel a csajjal szálltam le, amelyiket lepisilték, elmondtam hogy mi történt Apával erre elkezdett káromkodni és szidni engem, mintha egy cigány csinálná, de nem érdekelt. Mielött felébredtem, a deák téren néztem körbe, buszt keresve...

amúgy apám már 4 éve elhunyt, kisebb koromba a wirch volt a kedvenc tvsorozatom, nem vagyok síró típus de tényleg nagyon összerakott és megható álom volt