Az ember érezheti, hogy meghal?

Az én apukám daganatos volt. (Tüdő áttét, minden részén bőrébe már mindenhol volt neki)

Anya mondta hogy előtte talán max egy évvel egyszer csak meg szólalt “csomók vannak bennem mindenhol ” ( ekkor még nem is tudott a daganatról lehet még meg sem volt neki)“ meghalok mint anyu 48 évesen úgy érzem”

Így is lett majdnem hogy be töltötte a 48-at. Hamar szét terjedt neki a daganat sajnos nem tudták semmivel megmenteni. Azt hiszem maximum 6 hónapig élt azután hogy ki derült . És kb egy évvel előtte volt az a hirtelen szokásai valószínű akkor kezdődött a daganat. Legalábbis anyum erre gondolt. Azt mondta komolyan üres tekintettel mondta neki ezeket.

Érzek előre dolgokat, de nem szívesen beszélek róla, megtartom magamnak.

Hozzátartozóim halálát is előre megéreztem.Papámról szeretnék írni.

Anyám nem foglalkozott vele, megromlott a viszonyuk is.Kicsit húzta mindig pénzel, mert papám nagyon tehetős ember volt, kádár rendszerben a környékünkön komoly posztban volt.

Tudtam hogy beteg de éreztem hogy rosszabbodik az állapota.Én akkor az ország másik felében éltem.hazautaztam hogy a maradék időben ápoljam, tudjak neki segíteni.

Soha nem kértem tőle semmit.Dolgoztam is mellette otthon kellett keresnem egy másim állást, amelyik mellett tudok is ápolni.Egyik vasárnap a papám nagyon rosszul lett, kórházba került.Oda is jártam be látogatni.Egyik délután mentem be, egy fekete öltönyös ember volt benn nála, nagyon megijedtem.Ügyvédje volt.Azt mondta most figyelj rám.

Édesanyádra semmit sem hagyok.Rád szeretnék mindent hagyni, ez az úr az ügyvédem, a jogi dolgok aláírása miatt van itt, előzetesen már mindent megírt, csak alá kell írnom.

Ezután az ügyvéd kérte hogy hallgassam meg mit fogok papám után örökölni.Végighallgattam, de már sírtam közben.Nem akartam hogy elmenjen.Óriási teher volt, mindaz amit felsorolt az ügyvéd hogy rám marad.

Hazamentem aludni sem tudtam.Másnap még voltam benn látogatni, papa mondta hogy már nincs jól,érzi hogy nemsokára megy.

Hajnalban arra ébredtem valaki a nevemen szólított, és megsimogatott.Papám illata volt a szobában.Tudtam hogy elment, és jött elköszönni.Azonnal siettem a kórházba, ahol mondták hogy meghalt hajnalban.temetés után megvolt a hagyatéki tárgyalás, anyu megtámadta később valami ügyvéddel ezt az egészet, de semmit nem tudott tenni.

Végén könyörgött anyám, akivel nekem se volt annyira jó a viszonyom, hogy legalább 1-2 milliót adjak neki, ha már az apja kitagadta mindenből.

Én azóta is itt élek, papám házában, van egy külön szobája, ahol minden róla lévő dolog ott van, fénykép, ruha, minden ami hozzá köthető.

Halála napján szoktak fura dolgok történni a házban.Képek leesnek, ruhái reggelre a szoba közepén vannak, szék feldől a szobájában.

Érezheti.

De ez lehet csalóka érzés is.

"Az ember érezheti, hogy meghal?"

Túlzottan általános a kérdés.

Ha ez az érzés általános/általánosítható lenne, a később lezuhanó repülő utas és személyzet nélkül szállna fel.

Az autósok figyelmesebben vezetnének, kevesebb baleset történne.

.

Ám megérezheti halálát, vagy annak közeledtét az a beteg, aki már a gyógyulás reményét is feladta.