Tegnap meghalt a cicám egy gyúgyíthatatlan betegsében. Ott voltam abban a pillanatban, amikor itthagyott minket. Utoljára felsírt egyet hangosan. és meghalt szegény. Azóta félek olyan helyekre menni, ahol a cicám lenni szokott. Mitől van ez?

Nagyon sajnálom, hogy meghalt a cicád, ez nagyon szomorú.

Csak amiatt lehet, mert nem tudtad még elfogadni, feldolgozni a halálát.Ezért félelem képében jelennek meg az elvesztésével kapcsolatos rossz érzések.Ne a halálára koncentrálj, hanem a szép percekre, amit együtt tölthettetek, akkor hamarabb elmúlik a félelem.

Az hogy "felsirt" valószinűleg "elbúcsúzott"

És szerintem is kicsit érzékeny vagy még,de tényleg jobb ha csak a kellemes dolgokra gondolsz vele kapcsolatban.

Nekem is meghalt a cicám,5 hónapos volt,kizuhant a 3. emeletről,és olyan szerencsétlenűl landolt hogy elkellett altatni mert eltört a gerince stb.Első 2 lába a betonra,hátsó 2 a lépcsőfokon landolt.Én is teljesen kivoltam akadva,de 1-2 héten belűl jobban voltam.Ne keseregj,gondolj a szép dolgokra :) :)

Szegény, sajnálom :(

Szerintem "ösztönösen" nem mész azokra a helyekre, amelyek a kedvencei voltak. A lelked mélyén érzed, hogy nagyon fájna, és automatikusan "megóvod magad".

Nem vagy érzelgős, csak gyászolsz.

Sajnálom. :( Ezt csak az érti meg, aki tényleg kötőött kisállathoz. :(

Figyelj, most lehet nem így érzed, de csodálato dolog az, hogy ott voltál vele az utolsó pillanataiban. A félelem pedig igazából nem félelem szerintem, hanem gyász és fájdalom. Ezzel igaából nem tudsz mit tenni, idővel gyengül.Sírd jól ki magad, aztán próbálj a szép emlékekre koncentrálni.