Mesélnétek A Titokkal kapcsolatban?

Teljesen egyet értek az első válaszadóval. Éreztem én, hogy ami sokat foglalkoztat, emlegettem, álmodoztam róla, akkor azt megkaptam. Bármiről vagy bárkiről is legyen szó. Éppúgy a jó és rossz dolgok is. És volt, hogy úgy gondoltam valamire, hogy "nem merek rágondolni, nehogy elkiabáljam. Vagy, hogy kellemes csalódás érjen" És itt hibáztam. Nehéz a könyv szerint gondolkodni,hogy száműzzem a tagadásokat az életemből, és, hogy úgy gondoljak valamire, hogy igen, az már az enyém, vagy, hogy ezt elértem.

Talán már fél éve alkalmazom, és van, amire csak most jöttem rá, hogy: héé, hiszen ez már meg is van. Teljesen máshogy jutottam el oda, de mégis megtettem, és elértem, amire vágytam. Leírtam, napjában százszor elsuttogtam, mormoltam, szabad perceimben elképzeltem és átéltem.

Kedves második, ez a rágörcsölés teljesen igaz. Ha valami rossz történt, akkor csak belefeledkeztem, és még csak jobban ártottam, de ez mér nem így van. Használ!

Köszönöm, hogy megosztottátok velem. :) Írhattok még nyugodtan. Akár csak annyit, hogy használ, vagy ha elakadtatok, vagy konkrétan miben segített.

És még egy kérdés, a Hálával hogy álltok? Őszinte leszek, sokszor megfeledkezem róla, de a <Köszönöm> már talán a leggyakoribb szavam. Bár, eddig se voltam udvariatlan. Csak, már többet és jobban használom.