írtok nekem ijesztő félelmetes történeteket amik veletek történtek meg?

Álom.

Egy pince szerű helyen voltam, halvány fèny, sok árnyèk. A tèglafalakat moha borította nèhol. A legmèlyebb lètező csend járta át a helyet. Valamennyire magamnál voltam álmomban. Kijáratot kezdtem keresni, mert nyomasztott a hely. A helysèg oldalán három fekete ajtót találtam egymás mellett. Kilincs nem volt rajtuk, ès mikor elsőre megpróbáltam kinyitni, megláttam mèg egy árnyèkot az enyèm mellett. Megfordultam, ès elöttem egy rövid ősz hajú, szinte kopasz vèzna fèrfi állt. Olyan volt, mint egy öreg gondnok, egy felmosó volt a kèt kezèbe aminek a vège a bal lába mellett lèvő vödörben ázott. A helyet enyhe ègett szag járta át. Halkan ès higgadtan rámnèzett a szemeit árnyèk fedte. Azt mondta, fagyos mosollyal az arcán, hogy "ne menj be az alaksorba." majd fogta a felmosót ès munkának látott. Nèztem egy darabig ès ismèt megfordultam, megpróbáltam kinyitni egy másik ajtót.

Abban a pillanatban ahogy az ajtóhoz èrtem, valahogy megfordultam ès mintha odarántott volna magához az öreg, de a felmosót fogta ès mosolygott. Egyre közelebb ès közelebb húzott hozzá valami. Vele szemben megálltam, vagy megállított, felnèzett. A szemei teljesen feketèk voltak, láttam bennük a tükörkèpem. Sziszegős halk hangon elismètelte, "ne menj be az alaksorba". Mefordultam ès odarohantam a harmadik ajtóhoz, teljes erővel nekiugrottam mire kinyílott. A földről feltápaszkodva ismèt egy pince szerű helyet pillantottam meg, konkrètan ugyanazt. Az öreg elöttem állt nekem háttal lehajtott fejjel. Elötte pedig ott volt a három fekete ajtó. Ekkor ismèt halk sziszegős hangon megszólalt. " ne menj be az alaksorba"...

Mikor felèbredtem a plafon, az ágyam felett, olyan volt minha be lenne ázva eg nagy foltban, pedig felettünk is laktak.