Valóban van a Földön egy 5. jel is a levegőn, tűzön, vizen és földön kívül és ez az?

Nem igazán tudom hogy kerül ez a kérdés a tudomány kategóriába.

Mindenesetre a belinkelt tartalom így rápillantva az Angyalok és démonok című regényre utal, amiben amennyire emlékszem rá az ötödik elem nem került szóba.

Az ötödik elem itt az európai kultúrkörben az éter, vagy egyszerűen csak a kvinta esszencia (ötödik elem) nevet kapta. De más kultúrkörben más őselemeket különböztettek meg.

Lásd még: [link]

+ a Wikipédia oldal hivatkozásai

Persze ma már tudjuk, hogy a különböző anyagok nem ezekből épülnek fel, viszont afféle szimbolikus nyelvként ettől még használható.

Igen, létezik, és úgy hívják, Lilu:

[link]

A regényben csak a négy elem ambigrammája szerepel:

[link]

Ezen kívül előjön még egy ambigramma, ami nem az ötödik elem, hanem a négy elem egyetlen ambigrammán belül:

[link]

Illetve az Illuminati szó is megjelenik ambigrammaként:

[link]

Egyéb ambigramma nincs a regényben, így az ötödik elemé sincs.

Van. A szerelem.

Keress rá: ötödik elem szerelem - a google kiad egy csomó írást erről, amiben részletesen elmagyarázzák az egészet.

Én nem tartom nagyra a mai ezoterikus világképet. Az ősi tanokban még volt valamiféle bölcsesség az analogikus világképek rendszerében, de mára ez teljesen kiüresedett. Az, hogy az ötödik elem a szerelem, az még ehhez képest is bulvárezoterikus bullshit. Minden kultúrában az ötödik elem az életet, illetve valami metafizikai lényeget jelent.

Az európai kultúrkörben a görögöknél az ötödik elemnek tartották az ideát, a gondolatot, az elme hatalmát az anyag felett. Az alkímiában is az ötödik elemet kereste, ami kulcs a bölcsek kövéhez, az örök élet vizéhez, tehát itt is az ötödik elem valahol az élettel, a tudással kapcsolatos alapelem.

A kínai öt elem tanában az ötödik elem a fa, ami megint az életet testesíti meg.

A hindu metafizikában az ötödik tattva (elsődleges elem) a szellem. A védikus rendszerben az ötödik elem az éter, ami megint valamiféle „nagyon finom szövésű anyag”, ami teret biztosít a formáknak, amire az elme hatással tud lenni.

A szerelemnek mint érzelemnek a túlmiszticizálása, piedesztálra emelése viszonylag újkeletű jelenség, és nem is teljesen veszélytelen. Ősi tanok, filozófiák nem is sokat foglalkoztak vele, mert csak egy érzelem volt, de nem ez volt a világ mozgatórugója, a családalapításnak, a házasságnak sem ez volt az alapja.