Josef Dürr:Démonmágia könyvében valós tapasztalatok, rituálék vannak, vagy az egész kitaláció?

elég komoly könyv, végigolvastam párszor.

de ebben a témában nem sokat mutat, van ettől ezerszer jobb, amiben konkrét rituálé van leírva, pecsétekkel, démonokkal, és különféle szertartások bemutatásával.

szóval aki már ezen is megbotránkozik, azoknak a többi mű nem igazán való!

NEM!

ezen ne sértődj meg, le is írom miért!

aki ilyen könyveket olvas, vagy tanulmányozni akar, meg van a célja, és az nem épp a legjobb dolog.

ha olvasgattál már a okkultizmus tárgykörében akkor tudhatod, hogy aki erre az útra lép, egy ösvényt kell végigjárnia, úgy hívják a tanítvány tanulás ösvénye.

a legtöbbször neki kell felfedeznie azokat a dolgokat, körülményeket, és egyéb dolgokat, amik a fejlődéséhez kelleni fognak.

itt dől el a fejlődés iránya.

márpedig ez nem a legjobb irány, még akkor sem ha tanulmányozásra kell csak.

nem akarok itt jó meg rossz dolgokról írni, mert majd biztos tapasztalsz dolgokat, ha ebben a témában tovább kutakodsz.

de egy biztos, mást nem akarok ilyen tudáshoz segíteni, mert nem a legjobb út, van ettől jobb is, és az nem ilyen!olyat kértél most tőlem, mintha a gyakorlatban azt kérted volna, meséljek már arról hogy kell bűnt elkövetni más rovására és te ezt meghallgatod és majd megcsinálod.

azt a tudást ami nekem van,megtartom magamnak, de más is magáévá teheti, mert én is tanultam csak.

elsőnek egy egyetemi végzettséggel pszichológia tárgykörben, majd később teológiát is tanultam.

az összes többi dolog az életemben ebből következett.

ott van minden előtted, csak meg kell keresni a forrását.

3.: Kicsit bedarált téged a közvélemény, a közhiedelem. A démonmágia nem csupán ártó szándékú lehet, ezért a bűnhöz való hasonlításod eléggé egyoldalú.

Fellapoztam már én is a könyvet, szerintem inkább hasonlít egy középkori, szerzetesek által írt könyvhöz, mint egy 20. századi ember írásához (a könyv, amire céloztam, egy középkori, két szerzetes által összeállított szerelmi mágiáról szóló könyv). Valamint, mint szinte minden mágiával foglalkozó könyv, egyoldalúan dicsőíti a szertartásmágiát, és mellé előre túlbiztosított leírásokat ad. Egy démon nem azért jelenik meg neked, mert te azt akartad, azt parancsoltad neki, hanem azért, mert meg akar jelenni. Nem azért marad az általad számára kijelölt területen belül, mert nem tud onnan tetszőlegesen bárhová arrébb menni, hanem azért, mert remél tőled valami számára elfogadhatót (ergo méltó vagy hozzá, hogy akár szerződést is kössön veled), és azt a látszatot akarja kelteni, hogy van hatalmad felette, és nem akar elijeszteni, mert akkor ugrott az egész terve. És nem csak akkor tud távozni, ha te felszólítod rá.

Ha ezeket számításba veszed, rájössz, hogy szinte teljesen felesleges az egész pecsétes-körös dolog. Annyiból talán nem, hogy ezáltal alacsonyabb rangú, kevésbé értelmes démonokat távol tudsz tartani magadtól.

Mint ahogy linkeltem már párszor a blogomat, engem is keresett már meg fődémon, pedig egyáltalán nem akartam, nem terveztem, de még csak nem is hittem a létezésükben. Nem volt ott se kör, se pecsét, semmilyen duma. Jött, mert jönni akart.

kislány!

kicsit többet tudok ezekről a dolgokról mint te.

pl ez az egész a keresztény ördögűző rituálékból nőtte ki magát, amit ma démonmágiának hívnak.

az írásodból látszik, hogy ehhez a témához szinte semmit nem értesz!

én viszont erről tanultam, olyan emberektől, akik munkájuk során tényleg találkoztak már megmagyarázhatatlan dolgokkal.(papok, és egyházi személyek.

És nem kiskamaszok akik pl a temetőkbe járnak hülyéskedni, vagy a netről olvasnak valamit, és otthon próbálnak meg idézgetni).

ha beledöglesz megtudod.

Hajrá! Csak írd még le hogy sikerült