Ha a mostani idők és nehézségek arra tanítanak, hogy forduljunk befelé, akkor miért nem kapunk erre lehetőséget?

Először is, nem számít mások véleménye. Igaz, hogy a te döntésed. Az ő véleményük a döntésedről viszont lényegtelen.

Másodszor, mielőtt elvonulsz, fel kell készülnöd arra az életre. Tudnod kell, hogyan maradhatsz életben elvonultságban. A legtöbben ezért választják a kolostorokat. Ott viszonylag keveset kell dolgozni, az idő nagy része a szellemi fejlődésre fordítható. Ha remeteségbe vonulsz, tudnod kell, hogy hogyan maradj életben remeteként. A magányba vonulók nem csak a világi életüket adják fel, készek lemondani az életükről is, elengedni azt. Nem dobják el az életüket, természetesen. Igyekeznek életben maradni, és közelíteni a szellemi csúcs felé. De nem tekintik tragédiának a fizikai szenvedést, amit a kevés étel, magány, és betegségek okoznak, és az esetleges halált sem. Régen ez sokkal "divatosabb" volt, most inkább a kolostort választják. Erről Dougen beszélt és írt sokat. Mostanában adtak ki egy gyűjteményt a filozófiájáról, ha érdekel.

Aki ténylegesen elszánja magát, az talál lehetőséget arra, hogy mindent hátrahagyjon, és a szellemi fejlődésnek szentelje magát. Aki nem elég elszánt, vagy nem készült még fel, az akadályokat lát maga előtt.

Igen tripla fokozat ez a végső káosz ami itt tombol,de a vírusnak márpedig pont az volt a tanítójellege,hogy ha visszatérsz az életbe azt megfontoltabban éld tovább felelősséget vállalva a környezetedben élőkért és ha más nem de empatikusabbá tegyen...Ez eredetileg a kollektív masszát hivatott tanítani akik pont,hogy az anyagi javak hajhászását és a külső szabadságot részesítik előnyben,a belső nem számít...Ha magadnak megadod ezt a fajta szabadságot,felelősségteljes életvezetést,akkor a körülményeid is követik azt...

Szeptemberben jön megint egy fordulat,újabb vírus és sokkal durvább lezárások,mert totális recesszió következik,teljes átalakulás minden szinten...akik nem szeretnének ebben részt venni,sokáig éhezni és a természettel összhangban önfenntartó életbe vágnak (ha még nem kezdték el) azok vidékre tömörülnek...aki pedig a rendszerben bízva megvárja,hogy felajánlják neki a teljes lakhatást,megélhetést ingyen és bérmentve a saját javainak lemondásáért cserébe azok kapnak egy csipet és okosvárosok,új világrend...előbbi közösség lesz az önkéntes spirituális utóbbi a kényszerített...

De mindkettőnek lesz ideje önmagán gondolkodni,neked is..

Egyébként kérdező egy kicsit el vagy tévedve. Ahogy írták az egész nem arról szól hogy fejlődj. Az élet is csak van, és nincs semmi értelme. Amint emberi testbe születtünk viszont kialakult az egó. Az egónak vannak vágyai, és azt hiszi hogy valahová fejlődni kell...

Közben a léleknek nincs hová fejlődni, mert már eleve teljes.

Azt kell megérteni hogy mindenért a köcsög egó a hibás. Azt hisszük hogy a fizikai test, és az ehhez kapcsolódó "én" ami vagyunk. Ez a hamis "én" aztán járja az útját itt az életben, és döntései alapján meg kell birkóznia a következményekkel. De ez valójában nem fejlődés. (Ez csak az egész játék része.)

Tehát nem vár tőlünk senki semmit. Az élet sem akar tőlünk semmit. Egyszerűen csak van. (Nem kell túl komolyan venni.)

Azt viszont lehet alapból figyelni mikor bekapcsol az egó, és tolja-tolja befelé a mindenféle gondolatokat. Ezeket érdemes elengedni, és tisztán megmaradni a jelenben. (Ez a legnagyobb dolog ami lehetséges.)