Lehet, hogy az egész reinkarnáció, karma tan a sátán félre vezetése, hogy hitelrelenítse és kétségbe vonja Krisztus küldetését?

Egészen biztos, hogy nem a sátán félrevezetése, mivel a karma, és reinkarnáció mint fogalom jóval azelőtt létezett az indiai szubkontinensen, mint hogy a prófétáknak ki lett nyilatkoztatva a messiás, nemhogy maga Jézus megszületett volna. A sátán a híveket igyekszik letéríteni az útról. Akkor még nem voltak hívek, akiket el lehetett volna téríteni. Pláne ott, ahonnan ezek a tanok származnak.

Ugyan kisebb csoportok berkeiben, de a hébereknél is jelen volt a reinkanránció(persze némileg más formában), és Illés, és keresztelő János formájában az evangéliumokban is szerepel. A keresztény dogmába nem került be, amikor összegyűjtötték, és kanonizálták az iratokat, létrehozva az első bibliát. A bibliai tanítások megértéséhez nincs is szükség arra, hogy ez benne legyen.

Reinkarnáció nem csak a hinduizmusban és buddhizmusban létezik, bizonyos kiforratlanabb formában megjelenik a platonizmusban és a hellenizmusban is és ugor nyelvrokonainknál, a hanti és manysi sámánizmusban is.

A keresztény ortodox eszkatológiában nincs reinkarnáció. De maga a keresztény, ortodox eszkatológia sem volt egy kiforrott valami: Iustinus martír nem hitt a lélek halhatatlanságában, CSAK a feltámadásban, platonista hatásra Ágoston próbálja a túlvilágot és a feltámadást összeegyeztetni, ami a végén a középkorban nyeri el a végleges formáját, (és torzul el az újkorban azzá, ami most).

Nem, a reinkarnáció benne volt a zsidó köztudatban. Amikor Jézust megkérdezték a tanítványai, hogy miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie, akkor nem azt mondta, hogy: milyen hülye kérdés.., hanem ezt:

,, 12Csakhogy én azt mondom nektek: Illés már eljött, de nem ismerték fel, úgy bántak vele, ahogy akartak. Így szenved majd tőlük az Emberfia is.” 13Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik. " Mt 17.

Ha tovább olvasol egy fejezettel: addig kerül az adós a börtönbe, míg ki nem fizeti a tartozását.

,,31Amikor szolgatársai látták, hogy mi történt, nagyon elszomorodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt. 32Akkor ura magához hívatta, és így szólt hozzá: „Gonosz szolga, minden tartozásodat elengedtem, mivel könyörögtél nekem. 33Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én is megkönyörültem rajtad?” 34Ekkor ura haragra lobbant, és átadta őt a börtönőröknek, amíg vissza nem fizeti az egész tartozást.

35Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha szívből meg nem bocsátotok egymásnak." Mt. 18.

Vagyis, amíg meg nem bocsájtunk egymásnak, addig kell újra és újra megszületni, és átélni korábbi tetteink következményeit. Ha viszont megbocsájtunk, és újjászületünk a Szentlélek által, akkor nem érezzük majd cikinek saját magunkat a Mennyben.