Miért van beetetve a nép azzal, hogy a karmától lehet szabadulni, mikor...?

Mert ki lehet. A hajlam, nem azt jelenti, hogy az lesz az illető. Egyedül az teljesen determinált, amivel együtt születik az ember. Ha pl. született szívelégtelensége van, attól nem szabadulhat, de hogy hogy él vele együtt, az a saját döntése. A gyerekkor nehéz ilyen szempontból, mert rengeteg behatást kap az ember a szülőktől, de felnőttként a döntés már egyedül az övé, hogy elégedett e ezzel a helyzettel, vagy változtatna. Ha pedig változtatna, akkor az már csak rajta múlik. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy igyon. Egyedül a saját döntései határozzák meg, hogy felhagy e vele, vagy sem. Mindkettőre láttam példát. Konkrétan testvérpárról van szó, ugyanaz a családi háttér, csak az egyik idővel összeszedett annyi akaraterőt, hogy abbahagyja, a másik nem képes rá, és mindig visszaesik, ahányszor próbál kitörni. Az utóbbi személy esetén a szándék, és akarat nem elég erős.

Mivel nem csak egy mintát lát életében, hiszen találkozik más emberekkel is, akik nem aszerint a minta szerint élnek, ezért lesz döntési lehetősége. Főképp ha látja, hogy nekik jobb úgy. Az más kérdés, ha a könnyebb utat választja, és a jobban élőt hibáztatja, vagy vádolja azzal, hogy igazságtalanul jobb neki. Amíg vannak körülötte emberek, lát sokféle mintát. Onnantól már csak az ő felelőssége, hogy választ e valami mást. De ha csak az alap mintát nézzük, amibe születik is, felnőttként képes önálló gondolkodásra. Ha tudja, hogy ami van, az neki nem jó, önállóan is tud változást kezdeményezni. Ez nagyon nehéz, és eléggé próbálkozás, kudarc, és újrapróbálás, de ha tényleg jobbat akar, a legrosszabb mintával felnőtt ember is tud önállóan változtatni. De ez általában nem történik meg, mert az ember hajlamos a saját problémáiért másokat hibáztatni, ami könnyű, hárítani a felelősségét, hogy más lehetősége nincs, ami szintén könnyű, vagy simán csak nem is foglalkozni az egésszel, és élni, ahogy épp sikerül, ami szintén könnyű. Nem jobb, de könnyebb. Aki pedig ebben a körben benneragad, és nem akar igazán kijutni, az nem is fog.

A karma nem valós dolog. Sem a reinkarnáció. Nőjj fel.

Max titeket, hiszékeny agymosottakat lehet. Bárki, aki képes az önálló kritikus gondolkodásra az tudja, hogy a karma nem létezik, csak az ezósok vették át a buddhizmusból. Így nem kell vállalni a felelősséget a tetteiért, hanem ráfoghatja a karmára pedig egy minimális akaraterővel lehet változtatni az életen

Magyarázat helyet felhívnám a figyelmed, hogy teljesen figyelmen kívül hagyod az egyén fejlődését. Úgy beszélsz, mintha egy személyiség harmadik dimenzióban kezdene, és akár milliárd életek alatt sem fejlődne egy hajszálnyit sem.