Mi lesz azzal, aki nem az életfeladatát teljesíti, vagy nem az életútján van...?

Nincs definiált "életfeladata" senkinek, ez hülyeség.

Senkik és semmik vagyunk.

Kukacok vagyunk.

Űrszemetelők is vagyunk.

De a világűr ezt is túl fogja élni.

----------------

[link]

Ricky Gervais: Armageddon

Idézet:

De kit érdekel? Ha ma kipusztul az emberiség, a Föld pár száz év múlva ismét paradicsom lesz.

Ha a méheknek annyi, örökre sivatag leszünk.

Mi nem vagyunk olyan fontosak. Mi csak egy önimádó majomfaj vagyunk.

A közösségi médiában egyeseket zavar, ha majomnak nevezem magunkat. Tudjátok, a vallásos amerikai típust.

Egy fickó azt mondta: „A magad nevében szólj! Én nem vagyok majom.”

Mondom: „Mind majmok vagyunk.”

Mire ő: „Mit csináltak a gorillák? Mi jártunk a holdon.”

Visszaírok: „Hogyhogy mi? Te lófa*zt se csináltál. És rosszul írtad a Holdat.”

Furcsa, hogy egyesek magukénak vallják a faj egészének vívmányait, mert ez vitte előre a civilizációt, ez a néhány zseni az út során.

Nyolcmilliárd ember él a bolygón. A legtöbb nem csinál semmit. Eszünk, szarunk, meghalunk. Igaz?

Ha egy meteor tartana a Föld felé, ami tuti végzetes lenne, négymilliárd ember térdre borulna és imádkozna a saját istenéhez, míg néhány tudós kiötölné, hogy Bruce Willis hogy állíthatná meg.

Olyan nincs, hogy előre meghatározott életfeladatod lenne. Ez tényleg marhaság.

Olyan viszont van, hogy előre eltervezett életút, melyet a lélek még a leszületés előtt eltervez. Ha ennek direkt ellene mész, nos, hát akkor nagyon rosszul fogod érezni magad. Depresszió, meg hasonló dolgok. Azt fogod gondolni, érezni, hogy az életed semmi, értelmetlen, hogy semerre sem haladsz előre.

Ha direkt szembe mész a nagy tervel, akkor az is a terv része. Tudom, mert megtettem. Isten útjai, tudod, mi nem ismerjük. Ha el akar vezetni Aból B-be, akkor el vezet. Aztán elvezet B-C-be, C-D-be Ha pedig úgy kell lennie, akkor vissza vezet A-ba, hogy gondolkodj egy kicsit az életeden.

Aztán, amikor ugyanott vagy, ahonnan indultál rájössz, hogy nem te voltál a lényeg, hanem az, hogy két gyönyörű léleknek segíts testet biztosítani ebben a világban. Mert ez Isten akarata.

Olyankor az ember depresszióba zuhan, ha a lelkével nem összhangban cselekszik, legyen az parkapcsolat, munka, bármi.

Vegulis ez jelenti az útról letérést, eltavolodás önmagadtól.

Sajnos az nem úgy megy,ha érzed is,hogy nem az utadon vagy,hogy egyik napról másikra visszatalálsz.

Sok gátló tényező van,amit nem biztos,hogy ki tudsz küszöbölni. Egy munkahely váltása sem egyszerű, de költözés,vagy olyan emberektől távol kerülés akik mellett lelkileg tönkremész, az sem lehetséges mindig.Szomorú,de van akit saját családtagjai gátolnak önzőségből,irigységből, érdekből.

Nem volna ennyi kisiklott élet,ennyi depressziós ember,ha mindenki az útján lenne.Ez egyébként utópia, mert soha nem lehetett az,hogy mindenki a neki célzott utat járja és ott is marad. Szerencsés aki megtehette !