Mintha ezer éve ismerném?

22 éves főiskolás lány vagyok. Amikor elkezdtem a sulit (2 éve szeptemberben) akkor találkoztam egy fiúval aki mint kiderült évfolyamtársam. Első alkalommal fel sem tűnt, aztán mintha megcsapott volna a "ezt az illetőt ezer éve ismerem". Egyből szimpatikus lett számomra (talán azért IS mert jóképű számomra), és azóta nem akar szűnni ez az érzés annak ellenére sem, hogy ismerkedésünk alatt sokszor megbántott, de bocsánatot kért mindig. Késztetést érzek arra hogy a legféltettebb érzéseimet is elmondjam neki, mert érzem hogy ő megértené. Sokszor álmodok vele kellemeseket, és lelkileg valamiért közel érzem magamhoz. Szerintetek miért van ez? Még sose éreztem ilyet egy fiúval/lánnyal kapcsolatban sem. Most már nem dobogtatja meg a szívemet (jó ideig nagyon tetszett, de most már közömbös számomra) viszont nem tudom őt kiverni a fejemből. Állandóan rá gondolok.