Ha igaz lenne az a filozófia, hogy mi csak anyit érzékelünk a világból mintha egy üres falat néznénk a rávetülő árnyékokkal?

Árnyéka csak valós tárgynak van.

Ezért nem csak az üres falon futó árnyékokat kell figyelni, hanem jó irányba fordulva azokat, amik azt vetik!

Holografikus univerzumban élünk!

Az élő és élettelen dolgok atomok tömegéből áll. Az atommagok és az eletronhéj közötti tér rendkívül nagy, de a mi szemünk összefüggőnek látja az atomok sokaságát. Az elektronhéjak kapcsolódnak egymáshoz. Ezt az állapotot, egy sokkal mélyebb szintről jövő, 10 a mínusz 34.en (lásd Planck állandó), és az onnan folyamatosan érkező, rendkívül magas frekvenciával bíró energia tartja fenn az atomok látszólagos stabil állapotát, mintegy folyamatos órajelként vezérelve. Az energiamérleg alapján az anyag 95 %-át nem találják. Pedig az elektronhéj és az atommag közötti ürességben van, csak ennek mérete 10 a mínusz 43.-on van, csak ezt a magas frekvenciát nem tudják detektálni.

Ha belegondolunk, akkor minden, ami körülvesz bennünket háromdimenzióban, az csak egy háromdimenziós hologram, amit mi matériának (anyagnak, tárgynak) látunk, és ezt részben szabad akaratunkkal befolyásolni tudjuk. A háromdimenziós univerzum számunkra csak egy illúzió. Ezt haladó kutatófizikusok mondják ki.

Sokszor feltesznek hasonló kérdést. Ezzel a filozófiával az a baj, hogy falszifikálhatatlan állítást tartalmaz tartalmaz. Röviden így lehet megragadni a lényeget: ha valamire sehogy nem lehet rájönni, akkor hogyan jönnél rá?". Nos, sehogy, mert az volt az alapvetés, hogy nem lehet rájönni. A barlangos hasonlatban meg kellene fordulnod, de a fordulás nem engedélyezett. Így hát a lényeg az, hogy LEHETETLEN megkülönböztetni a fal árnyékait a valóságtól. Csak a fal árnyékait látod, semmi mást. Esélyed sincs, hogy rájöjj, hogy az árnyékok maguk a puszta valóság-e, vagy csak magasabb szintű valóság leképeződései. És ez nem csak két szinten elképzelhető, hanem kedved szerint akárhány szinten. Meddő időpocsékolás ezen gondolkodni.

A valóság a hasonlattal szemben komplikáltabb, mert nem érzékeljük igazán, hogy érdemben korlátozva lennénk. Nem látjuk az egész teret, de tudunk forogni. Nem látjuk az egész spektrumot, de tudunk műszereket építeni, amik igen. Távcsöveket, mikroszkópokat, detektorokat.

Milyen lenne a világ valójában? Hát akármilyen lehet, mert a legkisebb információ morzsát sem tudod róla megszerezni. Minden információd szubjektív, és semelyik nem objektív. Ezen nem lehet változtatni.