A vallás miért nem az ezotérián belül van?

Hasonlóan, a fizikai világon túli dolgokkal foglalkozik mindkét ág, a vallás és az ezotéria is, ugyanakkor mégis különböznek némileg.

A vallások szinte minden esetben az adott vallás vezetőinek a szája íze szerint kialakított (szellemi) világkép hirdetői, s alapvető céljuk, hogy a benne hívőket a félelemben tartás ősi eszközével irányíthassák. Általában merev dogmákat követnek, s kevéssé veszik figyelembe az ez irányú, akár tudományos megfigyeléseket, eredményeket.

Az ezotéria, a spiritualitás - normális esetben, ugyanis ezen belül is rengeteg a csaló és/vagy a kókler - ugyanakkor a tényleges igazság megismerését adhatja.

Aki tehát megelégszik a vak, behódoló hittel, az a vallás mellett dönt, aki nem, s kíváncsi a tényleges igazságra, annak az ezotérián, a spirituális tanokon belül kell elkezdenie keresgélni - egészséges mértékű óvatosság mellett.

a vallásnak intézményei és dogmái vannak.

Az árkádia fényei egyház nem ilyen, ezért ezó

Úgy értem itt, a GYIK-on: A vallások a kultúra rovtban vannak, mert jelen fennálló társadalmaink (melyek koherenciájának megnyilvánulása a kulturális egység) mind a vallásokban (is) vallott kulturális értékekre alapozódnak.

Az ezotéria tanításai, bár nagy részükben összecsengenek az előbbiek alapértékeivel, nem maradtak fenn egyéges rendszerként. Részben ezért az utóbbi évszázadokban durván torzultak és higultak egyéni vad fantáziákkal, a hiányzó részeket, összefüggéseket pótolni vágyó igyekezetben.

Ebből kifolyólag az ezotéria nem válhatott széles körben elfogadottá, azaz egységes társadalom formáló hatássá.

Ebből a szempontból nem sorolható a "kultúra, közösségek" kategóriába.

Folytatva:

Az ezotéria belső kört jelent eredetileg. A belső KÖR persze önmagában ki is meríti a közösség fogalmát, tehát akár tartozhatna a közösség kategóriában, de mára eredeti lényegi jelentése, miszerint bizonyos tudást csak az arra alkalmasak kapnak meg (vagy képesek befogadni) elveszett.

Kultúrközegünk jellemző vallásai némileg ezzel szemben viszont eleve térítő-terjeszkedő jellegűek.

Bár Krisztus is mindenkit hív az Istennel való egységbeni életre, de ő maga is kimondja, hogy az igazságra vezető út szűk és kevesen járnak rajta. Ez elviekben összecseng a belső körösség lényegével, de a jelen vallások inkább a "mindenkit Isten országába" célt tűzték zászlajukra.

Az előzőekből látszik, hogy bizonyos értelemben a vallás is az ezoteria körén belül helyezkedik el, ugyanekkor bizonyos értelemben az ezotéria is lehet a valamely belüli szűkebb kör.

A paradoxon feloldása, hogy a kettőt egymás mellet elhelyezkedő halmazként értelmezzük, melyeknek van közös metszete.

A valóságban így is van: Mindkettő a transzcendes megértését, az ahhoz való közeledést keresi, de a feladat megoldásáról alkotott elméleteik eltérőek, így útjaik, eszközeik is.

Itt a GYIK-on a gyakorlatban pedig, az egymás mellé rendelt kategóriák jelzik a halmazok egymásmellettiségét. A metszetüket pedig a kérdésekhez rendelhető tag-ek, keresőszavak valósítják.