Akik nem a "nagy Ő"- vel éltek, szoktatok még rá gondolni?

Igen

Elég sűrűn, pedig már 5 éve nem is láttam.

Igen pedig nem láttam élőben 2015 óta. :(

Akit egyszer igazán szerettünk, azt sose feledjük el teljesen. Viszont én azt vallom, hogy nem az az igazi, akibe vakulásig beleszerettünk egyszer, hanem az az ember, akit a sors mellénk rendelt és akivel együtt élünk. Szeretjük egymást és igen, nekünk kettőnknek kell megbirkózni az élet adta kihívásokkal. Vele beszélem meg a dolgaimat, vele tartunk ki egymás mellett jóban rosszban. Szerintem ő az igazi.. nem a régi nagy szerelem.

Igen, borzalmasan hiányzik pedig már családom van. Néha el tudnám sírni magamat, hogy hogyan cseszhettük el ennyire. Nem láttam szerintem vagy 5 éve én sem de nem telik el nap, hogy ne gondolnék rá. Akármennyire imádom a házastársamat senki soha nem lehet olyan mint amilyen ő volt nekem. Rajongásig szerettem, elemi erejű volt a vonzalmunk és nagyon hasonlítottunk egymásra kívül belül. Sokszor érzem azt, hogy ő a másik felem de úgy tűnik az ég nem akart minket együtt valamiért pedig bántóan jó páros voltunk. Szerintem a mai napig elakadna a lélegzetem ha a közelemben lenne és bármikor félre is lépnék vele. Nem tudnám megállni.

Nem értem sokan mit sírnak itt, ha annyira "nagy Ő" lenne akkor nem lett volna szakítás.

Ezt soha nem fogod kiölni magadból. És minden nap felteszed majd magadban a kérdést, hogy kinek is feleltél meg. Magadnak, a házastársadnak, a racionalitásnak vagy ez emberi énednek; a sok elvárásnak.