Mi a véleményetek a klasszikus férfi női szerepekről, klasszikus családmodellről?

Az a véleményem róla, hogy nem kérek belőle.

29F

A feminizmusban ez nem menő. A nők csak ezt a családmodellt fogadják el (vagy pepitában ilyet):

férfi szerep:

- takarítás felesbe (tudjuk milyen a női 50-50, 50et amúgy is megcsinálnám, az ő részének meg a fele a tiéd, tehát 75-25)

- a férfi az legyen férfi, tehát alapból házzal/lakással születék, és iszonyú sok szabadidővel

- a férfi 0-24be keresse a kegyeltje figyelmét, óhajait

- mosogasson, főzzön, takarítson, legyen "modern férfi"

- ne döntsön, de a nő döntéseiért ő vállalja a felelősséget

- női szerep:

- legyen meg minden ami a családhoz kell

- ha nem jó valami, az a másik hibája

- ha nem tetszik ott hagyom.

és bummm

A városi környezetben élő nők hallani sem akarnak a klasszkus női szerepről, olyan partnert keresnek akivel el tudják tölteni a szabadidejüket egyébként meg élik a jól megszokott magányos kis életüket. A legnagyobb probléma, hogy mindent irányításuk alatt akarnak tartani, ha maguk mellé engednek egy férfit akkor kb ugyanazt várják el tőle amit ők is csinálnak, nem hisznek a munkamegosztásban.

A vidéken, falun élő pároknak sokkal több munkát kell elvégezni, főleg ha gazdálkodnak is mellette. Nem csak a lakást kell rendben tartani hanem a kertet, az állatokat, a földet. Azt a pénzt amit a városi nő a munkahelyén keres meg azt a vidéki nő otthon teremti elő, gondozza az állatokat, tisztán tartja a házat, neveli a gyerekeket.

Mai világban nem ritka, hogy a városi környezetben élő nők bejárónőt tartanak, hogy kitakarítsa a lakást, mert nekik nincs rá idejük, mert ők bizony pénzt keresnek mint a férfiak. Ha bármire szükségük van, akkor azt megrendelik, megveszik, gyakorlatilag önállóan életképtelenek, de mivel van pénzük így kifizetik a szakértelmet. Én vidéken élő mesterember vagyok, a feleségem otthon neveli a 4 gyerekünket. Amit lehet magunknak teremtünk elő, élelmiszert alig veszünk a boltba, megtermeljük. A házunkat én és a sógorom építettük, 3 szakmám is van, nem kellett sok segítség hozzá. A városban élő férfiak többsége egy mosdót sem képes kicserélni vagy dugulást elhárítani, mondván ehhez nem kell értenie és hív engem. Olyan tudással bír amivel én nem, programozó vagy ügyvéd. Mindenki saját értékrenddel rendelkezik, hogy a tudása mennyire életképes egy társadalomban azt a környezete dönti el. Falun alig hívnak házhoz, szinte mindent megjavítanak otthon, csak akkor csörög a telefon ha nagy baj van. Városban pedig a fordítottját látom, csöpög a csap, egy tömítést kell cserélni, tisztítani kell a lefolyót és hosszasan sorolhatnám mivel hívnak házhoz.

Egészségére annak, aki így szeretne élni, én nem.

1. Manapság egy fizetésből nem igazán lehet normálisan megélni, vagy ha meg is lehet, szórakozásra nem marad pénz. Tehát a nőnek is dolgozni kell, általában teljes állásban. És ha a nő is dolgozik 8 órát, akkor talán elvarhato, higy a házimunka ne teljes egészében az ő feladata legyen...

2. Halálra unnám magam munka nélkül. Engem az ne elégít ki semmilyen téren, ha egész nap otthon vagyok, takarítok meg főzögetek. Nekem ez kevés.

3. Nem szeretem, ha másra vagyok utalva teljes mértékben. Ha csak a férfi dolgozik, akkor nekem nyilvánvalóan nem lesz megtakarításom. Arra pedig nincs garancia, hogy mindig olyan fantasztikus lesz a kapcsolat... Az pedig elég kellemetlen, mikor valaki csak azért van a párjával, mert anyagi okok miatt nem tud lelépni.

4. Sok férfi hajlamos arra, hogy ha ő fizet, akkor onnantól a nőnek kuss a neve, mindig jön az "én tartalak el" szöveg.

Szerintem ez onnantól öngyilkosság egy nő számára, hogy már nem szégyen a válás. Ma semmi társadalmi nyomás nincs a családjukat elhagyó férfiakon, sőt még az asszony a hibás (pl ugye miért nem fogyott le szülés után, csak hogy aktuális legyek =D). 25-30 évig házasok, van 3-4 gyerek, ezután apu beújít egy dögös huszonévest, anyu meg 50 évesen mehet az utcára.

Aki önként belemegy ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, az meg is érdemli.