Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek normális,hogy valaki így viselkedik?
Megpróbálom leírni egyszerűen,és érthetően:
Van kitűzött esküvői időpontunk jövőre,jönnek a tervek,a családtervezés,költségvetés az elkövetkezendő évekre...
A lakás ahol lakunk,az enyém teljes tulajdonjoggal,ő költözött hozzám,még van rajta hitelem,de ki szeretném fizetni a hitelt kb 1,5 éven belül,amikor összejön a pénz rá. A lakást bérbe szeretném adni,és nem eladni.
A páromnak nincsen lakása,ő a szüleitől költözött hozzám. Egyidősek vagyunk egyébként.
Szerinte jövőre ha meglesz az esküvő,azonnal vegyük fel a babaváró kölcsönt (én nem szeretném,csak akkor,ha már úton lesz a kisbaba),és adjam el a lakásomat,mert a 2 összegből már tudnánk venni egy családi házat. Nem szeretném eladni a kínkeservesen egyedül megvett,felújított és kifizetett lakásomat.
Ameddig otthon lakott dolgozott,de mindig elcsordogált a pénz,én spóroltam,dolgoztam,hogy legyen valamim és ne kelljen a szülőkön lógni,kuncsorogni.
Most lett ebből egy oltári nagy balhé,hogy nem akarok ebbe az egészbe belemenni így,hanem normális ész érveket felsorakoztatva elmagyaráztam neki,hogy ez nem így működik.
Lehet bababváró hitel,de onnantól,ha már várjuk a babát,a lakásból lesz plusz bevétel,ami mindig jól jön,és ott lesz egy normálisan felújított lakás,ha esetleg valami másképp jön össze.
Vérig van sértve teljesen,hogy én nem vagyok hajlandó bedobni mindent a közösbe,és hogy én uralkodni akarok felette,meg én őt úgy állítom be,hogy hülye mindenhez... Ez nem így van. (Kicsit tudatosabban kéne élnie.)
Mindent én állok szinte,ő egyedül a rezsit fizeti ki,ami havonta kb 60.000.- forint. Az összes pénz elcsordogál a fizetéséből. (Erről csakis ő tehet egyedül,szerintem)
20 éves korom óta folyamatosan dolgozom,hogy elérjek valamit,ne a szüleimen élősködjek,önálló legyek az életben,hellyel-közzel sikerül is,erre most ezzel kell szembesülnöm,hogy gyakorlatilag ő meg van sértődve,hogy nem akarom elherdálni azt amit összekapartam 9 év alatt.
Most lehetne építkezni közösen,és építeni a jövőnket,hogy még több dolog meglegyen,és ebbe neki is munkát kell fektetni,de nem úgy,hogy elherdálni azt ami már megvan. Esküvő,baba,családi ház... így sorban.
29 évesek vagyunk,és én vagyok a nő
Szerintetek ez normális viselkedés?
Én már nem tudom mit gondoljak.
válasza:Nem normális dolog, Te is tudod. Jól látod a dolgokat.
Ő ebbe az egészbe SEMMIT nem rakna bele. (na jó, egy valamit XD )
Kérdésedre válaszolva NEM NORMÁLIS dolog, viszont én azt sem értem, hogy pont egy ilyen pasival akarsz közös jövőt. Teljesen nyilvánvaló,hogy sem a világnézet sem az értékrend nem egyezik. És egy gyerek még jobban fel fogja borítani ezt az amúgy is gyenge kapcsolatot.
válasza:Szerintem mondjátok vissza az esküvőt...
Nem akarom megítélni, hogy melyikőtöknek van inkább igaza, mind a kettőben van logika, életszemlélet kérdése.. én a tiédben egy picit többet látok de az övében is van! A legfőbb probléma azonban az, hogy nem egy irányba mutatnak a vektoraitok, ha érted mire gondolok. Így ne vágjatok bele ilyen nagy dolgokba, mert nem fog menni.
válasza:Az a baj,hogy nem érti a logikámat,és azt sem,hogy a jelenlegi lakásból profitálni fogunk még,és hogy azt szeretném,hogy ez a lakás is megmaradjon,és egy közös házat is össze tudjunk hozni. Csak az hosszú-fáradtságos út,amit ő még nem taposott ki egyszer sem.
Hellmano, azért írtam oda egyébként,hogy én vagyok a nő. Nőként is lehet vinni valamire,anélkül,hogy eltartsanak.
Én ezt láttam anyukámtól,ő pedig sajnos a másik végletet,és szép szóval nem sikerül a logikus út felé terelni,mert támad,hogy én az ő szavát semmibe veszem.
Nem tudom már,hogy mit csináljak.
válasza:Először nekem is úgy tűnt, hogy fordított a felállás. A helyedben óvakodnék, és semmiért sem adnám fel azt a biztos pontot jelentő lakást.
Nem vonom kétségbe a kapcsolatotokat, de mióta vagytok együtt? Mit dolgozik, mit ad bele ebbe? Mi jogon vár el ilyen lépést a részedről?
Légy óvatos.
3 éve vagyunk együtt.
Kb fél évvel előtte vettem meg a lakást,mielőtt megismerkedtünk. Igazából én fizetek mindent a rezsin kívül.
Semmiféleképpen nem szeretném eladni. Az én,és az ő érdeke is.
válasza:Jól gondolkodsz! Ne add el. Először szeretik a férfiak az önálló nőket. De ha megkapták, akkor pont az önállóságukat akarják elvenni, hogy védtelenek lehessenek számára...
Jó, szarul hangzik, de tapasztalom. Nem írják elviselni, ha meg tudod védeni magad és van tőkéd. :/
válasza: válasza:Én biztos nem mennék bele abba, amit a párod szeretne, és ha még ő akar érzelmi manipulációhoz folyamodni ahhoz, hogy rávegyen egy nem éppen észszerű és felelősségteljes döntésre, ráadásul úgy, hogy neki sem ingatlana, sem komolyabba megtakarítása nincsen, akkor én ilyen helyzetben azon is elgondolkoznék, hogy mennyire lehet vele közös jövőt tervezni.
Nekem elég abszurd az a kijelentés, hogy te akarod őt azzal irányítani, hogy nem dobod be a saját lakásodat, plusz nem vállalsz bizonytalanra egy hitelt azért, hogy legyen egy - ha jól értem, általa valószínűleg közös tulajdonnak tervezett - családi házatok.
Amit viszont nem értek az általad leírtak alapján, az az, hogy ha kiadni szeretnéd ezt a lakást, amiben most éltek, hogy bevételi forrás legyen, akkor azután ti hol fogtok élni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!