Miért van az , hogy mindig csak a szüzek hisztiznek? Miért hiszi azt az akinek kapcsolata van , hogy ő szerencsés emiatt? Nem akarok senkinek rosszat, de nem látjátok ,hogy aminek kezdete van annak vége is? Elég pesszimista lehetek így kívülről.

Hatalmas igazságot írtál. Holnap a farkamra varratom.

Mert az, szerencsés. Én nem vagyok szűz volt kapcsolatom nem is egy, de én is így gondolom. Szerencsés akinek van normális kapcsolata, persze ebbe nem tartoznak bele a kényszer, és látszat kapcsolatok, amik manapság a kapcsolatok túlnyomó részét alkotják...

Nem vagyok szűz, de lényegében mindig egyedülálló voltam. Jövőre töltöm a 30-at, gyakorlatilag eltelt így a fiatalságom, a legértékesebb éveim. "Hisztizek", igen, mert nem ezt szerettem volna. Én is szerettem volna sokat és jókat szexelni olyan férfiakkal, akikkel kölcsönös a vonzalom, szerettem volna megtalálni a hozzám illő, "nekem való" párt, és nem mindig, mindig, de mindig csak a pálya széléről nézni keserűen a többiek játékát... Most már mindegy, pótlék gyanánt lett 2 kutyám, de ez a frusztráció örökre megmarad akkor is. (Nyilván én sem a 2-es által említett kapcsolatokat irigylem, szerintem semelyik "hisztiző" sem.)

Miért ne várhatnám, és törekedhetnék arra, hogy sírig tartson a kapcsolatom?

5-ös vagyok, nekem is ótvarok voltak a 20-as éveim, de épp ez az, hogy nem ilyennek kellett volna lenniük. Azt is megértem, ha vannak, akiknek nem ezen a témán van a fókusz (ettől még nekik is összejön...), nekem viszont igen. Adhat más valamit az élet, ha nem kell, nem az kell... Tudom, nem így kell hozzáállni, ez nem helyes, blablabla, de ez van.