Miért áltatom magam, hogy álomkapcsolatom van, hogy soha nem lesz ilyen párom, ha heti szinten feljárok ide a gyakorira kérdéseket feltenni, hogy szakítsak-e?

Ha demotivaltnak érzed magadat vele, akkor ennek nincs sok értelme.

Szerintem azért altatod magadat, mert ilyen típus vagy. Én is mindig áltattam magamat, kifelé nagyon mutattam, hogy minden szuper, aztán itt sírtam, meg nyomtam a belső monologokat. Aztán belebetegedtem az egészbe, nagy veszekedéseket provokaltam, amikbe belelovalltam magamat. Aztán rajottem, hogy egyszerűen csak ki kell mondanom, hogy boldogtalan vagyok és ezt nem kell nagy drámaval koriteni, de ez így könnyebb volt, mint beismerni, hogy tévedtem és hogy minél inkább éreztem, hogy ez nem oké, annál inkább toltam előre a kapcsokatot, sok programmal, közös elfoglaltsaggal, mert olyankor nem gondoltam arra, hogy nagyon rossz helyen vagyok.