Férfiak, nektek nem vonzóbb egy olyan nő, aki csak nektek mutatja meg a bájait?

Biztos nem fogok azért bokáig érő öregasszonyos szoknyában járni, mert “jaj ne lássa senki a vádlimat”. Ha a pasimat feszélyezi, hogy jó alakom van, akkor kezdjen valamit az önbizalomhiányával, ne engem korlátozzon be.

Megjegyzem nem szokásom seggkivillantós rövidnadrágot meg köldökig dekoltált felsőket hordani, mert van az a szint, ami ízléstelen, de nem fogok takargatni sem a vonalaimat.

Ha egy nő túlságosan kiteszi a bájait, akkor az már számomra zavaró, mert azt mutatja, hogy nincs önbizalma, és azt kívülről várja. Az ilyen nőt általában nem veszik komolyan, csak szexkapcsolatokat kezdeményeznek velük.

Ugyanakkor az sem teljesen jó, ha apácaruhában jár a nő, mert az meg túlzott zárkózottságot mutat.

Mondjuk ha egy térdig érő szoknyát visel a nő olyan blúzzal, amiben azért kicsit látszik a melle, de nem buggyan ki, akkor az jól néz ki.

De a lényeg, hogy ne másoknak akarj megfelelni, hanem úgy öltözz, ahogy neked a legjobb. Ami igazán felkelti a férfiak figyelmét, az a belső szépség, ami átsugárzik a külsőn.

Nekem ez nem fontos. Vannak dolgok, amik esztétikailag tetszenek nekem, de lényeg az, hogy kényelmesen érezze magát. Hiába hord olyat, ami nekem tetszik, ha amúgy látom rajta, hogy rosszul érzi magát.

Alapból nem értek egyet azzal, hogy a test egy takargatni való dolog lenne. Nem azért vagyok a párommal, hogy enyém legyen a kiváltság, hogy többet láthatok belőle, számomra nem ezt jelenti a párkapcsolat. Egyszerűen számomra nem kiváltság az, hogy csak én láthatom a combját a páromnak, kit érdekel, ha neki jól esik olyan ruhákat hordani, akkor had lássa más is. Az a kiváltság a kapcsolatban, ahogy egymással bánunk. Hozzám jön haza, engem ölel esténként, stb. Szerintem ez azért többet jelent, mint az, hogy ki mennyit lát a testéből.

Mondjuk mi nudista strandra is járunk. Neki is jó, nekem is jó.

Ha meg olyan lány fogott volna meg, aki a kérdésben leírtak szerint élne, azzal se lenne bajom, ha neki úgy jó. De az, hogy mennyi textilt húz magára, semmit nem ad a kapcsolatunk minőségéhez.

"Vagy nektek az a fontos, hogy a többi férfi is csorgassa rá a nyálát ezzel éreztetve bennetek azt, hogy "ti jobbak vagytok, mert jó nővel vagytok"?"

Nem, sose éreztem ezt, és szerintem egyik haverom sem.

Sőt. Ha mindenki ugyanazt akarja, és beszélgetnek vele, inkább elmegy a kedvem. Nem akarok harcolni senkivel sem, azt akarom csak engem akarjon, és rám figyeljen. A nők szokása szerintem ez, hogy küzdeni akarnak sokan ugyanazért, meg jól érzik magukat, ha egyek lehetnek a sok közül.

Nekem mindig úgy tűnt, hogy aki kényszeresen meg akarja mutatni a vonalait, az validációra vágyhat.

Ha mellettem még más validációjára

is vágyna valaki, akkor az szarul esne és ennek szerintem semmi köze nincsen az önbizalomhoz. Monogám kapcsolatban szerintem természetes, hogy nemtől függetlenül arra vágynak a felek, hogy csak egymást akarják. Ebbe szerintem a magamutogatás idegeneknek nem fér bele.

Én nem választottam volna olyan barátnőt, aki sokat mutat magából.

Én ezt másképp gondolom.

A lány ne miattam öltözködjön visszafogottabban hanem saját maga miatt. És úgy öltözködjön , ahogy az neki jólesik ahogy neki a legjobb.