Bűntudatot érzek, normális ez?

A helyzet a következő... sok-sok évig együtt voltam az első barátommal, és csakis ő volt.. soha senki más. Most már lassan 3 hónapja nem járunk, mert már végképp nem működött a kapcsoltam. Többször megcsalt, és hiába "csak engem" szeret, egy idő után a szabadságvágya bizony nagyobbá vált, mint a hozzám való szeretete, ragaszkodása. Így végül is szakítottunk közösen. Tudom, hogy most is már csajozik, de szoktunk beszélni, szinte napi szinten.. igen furcsa, talán nem így kéne. Viszont itt jön a lényeg: én megismertem egy fiút, aki nagyon kedves és egész jól érzem magam vele. persze nem ugyanaz, és eddig csak egyszer randiztunk, a többi találkozó nagyobb társaságban történt. Lehet, ebből lesz valmi, viszont már most olyan szintű bűntudatom van, mintha megcsalnám a (voolt) barátomat. Pedig tudom, már nem vagyunk együtt, de még mindig nagyon hiányzik és szívesen újra vele lennék, ha lenne rá lehetőség... De ugyanakkor józan ésszel tudom, hogy menni kell tovább. Csak félek, hogy megtudja. Hisz egy fiú más, ott egy nap után is már ismerkedik, csajozik, de a lányok és köztük én is sokáig sírnak még. Szóval nem tudom, szerintetek is kevés ez az eltelt három hónap, és még nem illene ismerkednem? Persze mindent megteszek, hogy az exem ne tudja meg, hisz azért nem esne jól neki, ezt tudom, mert ő mondta, akkor sem, ha ő is csajozik... Ti éreztetek így? El fog ez múlni? Én nem merek mással boldog lenni (más kérdés hogy szerintem nem is nagyon tudok, tudnék, csak inkább úgy "ellenni"..)

Szóval most nagyon nagy lelkiismeretfurdalásom van, hogy találkoztam kettesben más fiúval (igaz, nem történt semmi, csak beszélgettünk -de már ettől rosszul érzem magam.)

L/21