Mit jelent, hogy szemérmetlenség?

Nem hiszem hogy a pornó oldal nézegetéstől szemérmetlen lenne. Egyébként meg az egyik egy könyv a másik meg website, és a bioszkönyvben nem csak szexről van szó. Erkölcsös meg mitől lenne, lovagiasan nézed a pornót?

M nem hiszem hogy ez pont a legjobb összehasonlítás, amugy meg pornóról is lehet beszélni, nem leszel tőle szemérmetlen, inkább ha utcán top nélkül sétálsz már ha lány vagy, bár fiú is csak az nem olyan látványos^^.

Most egy általános téveszmének estél áldozatul. Nem erkölcstelen pornográf filmeket nézni ha az ízléses. Illetve a mennyiség sem mindegy. Ha valakinek tele van a számítógépe ilyen jellegű anyagokkal az már rá nézve egészségtelen mert, olyan képzeteket indukálhat benne, hogy minden nő ilyen és minden nővel ezeket meg lehet csinálni. Pedig nem. Egy egészséges érdeklődéssel megáldott embert valamilyen szinten kell, hogy érdekelje ez a jellegű téma. Akkor van a gond ha túlzásba viszi. Ha túl sokat beszél róla az ember ugyan olyan zavaró lehet mint ha túl keveset. Ha valakinek a véleményét kikéred annak minden részletét hallani akarod de nem biztos, hogy azt olyan módon akarod hallani ahogyan azt más korombeliek elő tudják adni.

Természetes az érdeklődés ezen téma iránt ezt ne felejtsd el. És vannak nagyon ízléses videók. Bár annál jobban tudom ajánlani az X-Art képsorozatokat. Ízléses, szép képeket nyújt és nem a mai világban megfogalmazott pornográf anyagokat hanem a szexualitás művészi szintű kiemelését adja.

pl. [link]

szemérmetlenség, erkölcstelenség, fajtalanság, kicsapongás, tisztátalanság: bűn a →hatodik parancsolat és a →kilencedik parancsolat ellen, a →szemérmesség és a →tisztaság ellentétes víciuma. - 1. Az ÓSz-ben nincs külön szó a fogalom jelölésére. Elsősorban a bölcsességi irod-ban találkozunk vele, a muszar (kb. 'fegyelem'; →nevelés) ellentéteként, anélkül, hogy a rá vonatkozó kifejezés a nemiséggel kapcsolatban bármiféle képzeteket keltene. Nemi vonatkozásban a ~ az ÓSz-ben azonos a nemi és a házas életre (házasságtörés) vonatkozó törv-ek megszegésével. Az idevágó törv-eket elsősorban a →szentség törvénye (Lev 18; 20) öleli fel. A 18,6-17 tizenegy parancsot tartalmaz, melyek tiltják a nemi érintkezést a nagycsaládon belül (az apa feleségével, a lánytestvérrel akkor is, ha csak féltestvér, az apának lányával, a mennyel, az unokával, a szülők testvéreivel, az apai részről testvér feleségével és a sógornőkkel), büntető rendelkezést azonban nem foglalnak magukban. A 18,18-23 további vétségeket sorol fel (a feleség nővérének befogadását a hárembe, a nemi érintkezést havi tisztulás idején, a házasságtörést, a →pederasztiát, a →bestialitást, de szintén büntetés kilátásba helyezése nélkül. Csak a Lev 20 későbbi rétegében találkozunk szankciókkal: a házasságtörés (20,10-12), a pederasztia (20,13), a bestialitás (20,15; vö. 22,18), akár ffi követi el, akár nő, halálbüntetést von maga után; aki elveszi a lányt is, az anyját is (20,14), azt az asszonyokkal együtt el kell égetni; aki feleségül veszi nővérét, apja v. anyja lányát, v. aki havi tisztulása idején közeledik az asszonyhoz (20,17), azt ki kell irtani a népből; aki apai nagybátyja v. testvére feleségét elveszi (20,20), azt Jahve gyermektelenséggel sújtja. Az ún. szichemi tizenkétparancsolat (MTörv 27,20-23) átokkal és a kultikus közösségből való kizárással bünteti azt, aki apja feleségével, apja v. anyja lányával v. anyósával hál; ugyanígy azt is, aki állattal egyesül (bestialitás). - 2. Az ÚSz elsősorban az akatharszia és porneia szóval él. Az akatharszia a hellén világ szexuális dekadenciáját, nemi értelemben vett erkölcsi hanyatlását, romlását bélyegzi meg (Róm 1,23; 6,19; 2Kor 12,21; Gal 5,19; Ef 4,19; 5,3.5; Kol 3,5; vö. Jel 17,4), amely a →test cselekedetei közé tartozik (Gal 5,19; vö. Róm 6,19). A porneia már a profán gör-ben is magában foglalta a szexuális értelmet, ezt az értelmét az ÚSz-ben is megtartotta, és vonatkozhat a nemi élettel kapcsolatos vétségekre általában (1Kor 6,13-18; 7,2; 10,8; 2Kor 12,21; Gal 5,19; Ef 5,3; Kol 3,5), de a házassági erkölcs ellen elkövetett bűnökre is (Mt 5,32; 15,19; 19,9; 1Kor 5,1; 1Tesz 4,3-4). Az ApCsel 15,20: a szó speciális jelentést hordoz (a zsidó házassági akadály figyelmen kívül hagyása?). A 'bálványimádás' jelentés (Jn 8,41; Jel) nyilvánvalóan zsidó eredetű: a Jahvétól való elpártolást (→hűtlenség) házasságtörésnek tekintették. R.É.