Miért van az, hogy sose tudtam lányként kijönni a lányokkal igazán?

Ha hiányzik, alkalmazkodnod kell.

Én is ilyen vagyok, megértelek - de nekem nem hiányzik a csajos társaság. Nem tudok sminkekről, divatról meg kockahasakról bájcsevegeni, mert nem érdekel. (És a legtöbb csajt meg igen.)

Azért sok normális lány is van, majd találsz barinőt. :)

"Meg is harapott" ....ez tetszett. :) De konkrétan mi miatt harapott meg?

Lehet rivalizálás van a dologban. Vagy nem viselkedsz elég csajosan és ezért elkerülnek. (főleg, hogy látták, hogy fiúkkal barátkozol)

Egyébként nő a nővel nagyon szemét tud lenni, főleg ha esetleg főnök beosztotti viszony van.

Hogy lesz így lánybucsúd?

Teljes mértékig megértelek. :)

A lányok nagy többsége nem normális, vagy legalábbis stikkes. Hisztisek, kibeszélnek, hiúak, önzőek, féltékenyek stb. (Természetesen akad kivétel, de nem sokkal találkoztam ilyennel.)

A fiúk sokkal közvetlenebbek, egyenesebbek, segítőkészebbek, őszintébbek stb.!

Nekem is csak egy legjobb barátnőm van, aki épp úgy nem szereti a lányok társaságát, mint én. Csak egymással jövünk ki nagyon jól és természetesen csak fiúkkal barátkozunk szívesebben, bennük jobban megbízunk. :) :)

Én is pont ilyen vagyok. Egyszerűen nem kötnek le a lányok. Egy barátnőm van, aki hozzám hasonló, de rajta kívül még egy lánnyal nem tudtam úgy igazán elcsevegni, hogy na ez lekötött volna. Semmi élet, semmi érdekes, tényleg semmi nincs bennük. Egyetemen úgy érzem magam, mint valami egyedülálló valaki a tömegzombik közt. Még egy uncsibb sráccal is sokkal hamarabb megtalálom a közös hangot.

És mindettől függetlenül nem vagyok ronda, vagy ilyesmi, mindig találtam magamnak pasit is, csak egyszerűen az én életemből hiányoznak a lányok. De minél idősebb vagyok, annál kevésbé bánom.

21L