Csak én vagyok az egyetlen olyan tizenöt éves, akinek ennyire rosszul esik, mikor szerelmespárokat lát mindenhol?

én is így éreztem.

10 éven keresztül átkoztam magamban az ilyen párokat.

aztán szerelmes lettem és én is belekeveredtem a szerelem forgatagba és rádöbbentem, hogy milyen jó érzés ez.

azóta mikor ilyen párokat látok mindig elmosolyodok rajtuk. :-)

Sokan járnak azonos cipőben, lesz ez még rosszabb is. Én idősebb vagyok, mint te, de az érzést ismerem, most is benne élek. De arra a szintre legalább eljutottam, hogy azt tudom értékelni, hogy ők boldogok. Legalább ők azok...

Tippelek, fiú vagy, igaz? Kocka, igaz? Legalábbis szeretsz játszani. Emellett visszafogottabb típus vagy, ugye? Netán az animéket is szereted? Ez a szép réteg, amit felírtam, az tökéletesen ismeri ezt az érzést.

Sajnálom, de ha ez boldogít, legalább tudd, sokan vagyunk ugyan így, nem csak te. Kitartást, egyszer majd téged is megtalál a szerelem. Hacsak nem vagy bűn ronda, mint én. XD

Gondolj bele, hogy egy csomó ember 30 éves koráig sem talál párt, van aki így is hal meg.

Abba is gondolj bele, mennyi kapcsolat van tele problémákkal, még ha időnként úgy is tűnik, hogy minden szép és jó.

Így talán kicsit kevésbé lesz nyomasztó az érzés.

De ha belegondolsz abba, hogy az önsajnálat helyett inkább merészen belevágj a párkeresésbe, akkor egészen meg fog változni a hangulatod! :)

15 évesen még én is csak néhány reménytelen szerelmen voltam túl, de 16-tól beindultak a dolgok és azóta sok-sok tapasztalatot szereztem. Pedig én is éreztem magam már esélytelennek.

24F

Ismerlek, hetedik. :)

Nyugi, szép a mosolyod, neked biztos lesz valakid! :)