Bevállalnád/élveznéd, hogy a párod kiköt és csikiz?

Biztos, hogy nem. Alapból csikis vagyok, ha még ki is lennék kötözve, és úgy csikiznének, én tutira bőgnék. Aki nem csikis, az úgysem érti, de aki igen, az tudja, hogy ez könnyen átcsaphat "kínzásba". Komolyan mondom.

Biztos hogy nem! Tudtad, hogy ebbe bele is lehet halni? Megfullad, akit csikiznek. Jó buli! Szólni se tud, hogy nem kap levegőt, és látszólag élvezi, hisz röhög.

Biztosan nem. A csikizés egyáltalán nem jó érzés. Szex nélkül meg főleg nem értem mégis mi értelme lenne..

Értem én, hogy lehet lágyabban meg minden, de akkor sem. Gondolom te nem vagy csikis... az a baj ezzel, hogy ilyenkor a nevetés nem az őszinte öröm/élvezet jele, nem a "tudatod", hanem CSAK a tested önkéntelen, irányíthatatlan reakciója. És mindannyian - szocializációnk részeként - megtanultuk, hogy a nevetés jó, tehát jogosan feltételezzük, hogy a csikizés jó. Ezért baromi veszélyes, mert nem láthatod a párod igazi reakcióját, csak a teste "reflex-reakcióját". Nyilván nem állítom, hogy ha játékból pár percig csikizitek egymást, az rossz, meg akkor biztos szenved. Ennyi nyilván belefér, és feldobhatja az embert. De ez a kikötözős buli tényleg veszélyes. Nővérem ezt megjátszotta velem, x idő után tényleg, komolyan alig kaptam levegőt, könyörögtem, hogy hagyja abba, de persze mivel ezt "nevetve" tettem, nem hagyta abba. Végül anyám szabadított ki, abban a pillanatban, ahogy a csikizés abba maradt, úgy elkezdtem zokogni, hogy azt leírni nem tudom (akkor meg azért nem kaptam levegőt). Akármennyire mondaná a párom, hogy óvatos lesz, nem tud az lenni, hiszen nem látja az őszinte reakciómat. Semmi esetre se mennék bele.

Igen, például, ha a barátnőm kikötözne és mondjuk a hasamat kezdené el szüntelenül csiklandozni úgy, hogy a köldökömet is kíméletlenül és folyamatosan csikizné, az lenne az igazi kínzás, de nagyon élvezném :)