Miért nem tetszek az olyan fiúknak, akik nekem igen?

Elenyésző kivétellel, nem próbálkoztak nálam olyan fiúk amilyen az úgymond ,,ideálom" lenne. Ami nagyvonalakban azt jelenti, hogy helyes arcú, intelligens, szerény. Mindig csak túl sok önbizalommal telt, nagyképű, jól vagy kevésbé jól kinéző, kevésbé intelligens pasik próbálkoztak. Mi lehet a gond velem?

A szerénység alatt egyébként nem azt értem hogy férfiatlan szerencsétlenség, hanem hogy nincs nagy arca, nincs nagy egója mint az emberek nagy százalékának. Ez az egyik legfontosabb, nem tudom miért de a nagyképűség iszonyatosan taszít. Tehát nem félénk, életrevaló, de nem nagyképű.

A helyes arcot nem tudnám definiálni, mivel eléggé furcsa az ízlésem, de inkább a finomabb vonások tetszenek.

Az intelligenciában a lexikális tudás másodrangú, az emberrel született intelligencia fontosabb számomra, nem fontos annyira az iskolai végzettség meg stb.

Oké most leírtam 3 dolgot, de biztos sok olyan ember van aki taszítana hiába van meg ez mind benne. Most csak próbáltam általánosítani.

De van az a nagyképű csajozó ,,mindegy, csak csaj legyen" típus akiken látszik hogy nem a személyem miatt próbálkoznak, hanem mert csak egy próbát megér. Igazából úgy érzem senkit sem érdeklek, csak egy csaj vagyok a sok közül, akinél azért próbálkoznak mert miért ne, és ha nem jön be, akkor mennek a következőhöz. Soha senki sem próbálkozott kitartóan, ha nem ugrottam a nyakukba már egy szép szó után, azt elutasításnak vették és lemondtak az egészről.

Na mindegy, van ez a típus, ami nekem bejön. Az ilyenek meg egyáltalán nem próbálkoznak.

1. keveset járok emberek közé. De amikor jártam akkor se volt másként. Két opcióm van, kinézet és első benyomás alapján vagy egy szürke kis unalmas senkinek tartanak vagy egy flegma p@csának, mert eléggé introvertált vagyok.