Nők, nektek bejönnek a titokzatos, kevesebbet beszélő férfiak?

Hogy válaszoljak is, jobb szeretem ha a pasim a társaság közepe, szeretik, és közkedvelt. Ez bennem elismerésre és büszkeségre ad okot. De az első randin ne beszéljen lukat a hasamba.

Ezeket a dolgokat meg nem kell megmagyaráznom egy normális értékrendű férfinak

utálom az ilyen típust, volt hozzá szerencsétlenségem.

rühellem, mert amit ő (te) titokzatosnak nevezel, abban az égvilágon semmi titokzatos nincs.

van egy rossz kommunikációs képességekkel rendelkező, szörnyen introvertált faszi, akinek a társas készségei, a verbalitása a béka segge alatt van.

az ilyen típus egyébként hajlamos a mismásolásra, és a párkapcsolati gondok meg NEM beszélésére, és mivel olyan jól tud titokzatoskodni, ezért a megcsalás tényét is remekül és hosszan képes elleplezni.

egy férfi legyen férfi!

legyen képes kellemes, intelligens, szellemes társalgó lenni ne csak kettesben, hanem nagyobb társaságban is.

nálam az intelligencia fokmérője a verbális IQ (ez egy létezőm pszichológusok által mért készség), legyen képes viselkedni emberek között, érdemben hozzászólni egy-egy témához, és ne legyen egy kuka, szerencsétlen, feszengő majom, aki még pluszban olyan önelégült, hogy azt képzeli magáról, hogy ettől titokzatos is és vonzó.

francokat!

csak mulya, nagy kommunikációs deficittel, alacsony szociabilitással...

ez egy szexista megjegyzés volt.

és én nem a sok beszédről beszélek, hanem a jó kommunikációs készségekről, ami nem a pofázással és a pletykával egyenlő, hanem az érzelmek, a gondolatok szabatos, árnyalt kifejezésével és a társas interakciókban való helytállással.

egy magabiztosan, jól kommunikáló férfi pedig rendkívül vonzó.

míg egy magát titokzatosnak vélő kuka csak simán szánalmas.

Nekem sokkal inkább tetszik ez, mint a hangoskodó, feltűnő majmok.

Azok s férfiak tetszettek mindig akik csak akkor szólalnak meg amikor szükséges és igazi mondani valója van.

mindig kisbetűvel fórumozok, csetelek, és az informális mailekben is gyakran kisbetűt használok.

ha ennyit szűrtél le a a szövegemből, azaz a mondanivalómból, úgy sajnállak, mert a lényeglátás képességével nem rendelkezel.

pluszban én a kérdéshez szóltam hozzá, de te nem, csak személyeskedsz és zrikálsz.

erre én nem vagyok vevő.

a jó komm. képesség nem egyenlő a hangoskodással és szófosással.

éppen hogy egy széles eszköztár arra, hogy felismerd, mikor kell megszólalnod és mikor csöndbe maradnod, és ha megszólalás mellett döntesz, akkor magabiztosan, plasztikusan, gazdag szókinccsel, megnyerő stílusban, asszertív módon tudd kifejezni magad.

Nem szeretem sem a titkozatosságot és sem a hallgatagságot. Nekem is volt ilyen párom, nem bírtam mellette. Igénylem az őszinte, tartalmas, mégis könnyed kommunikációt, nagyon szeretek beszélni, érdeklődni, meghallgatni a másikat, egymással megosztani a gondolatainkat, stb stb Nem egy hallgatag fadarabra van szükségem, hanem egy társra, aki szeret beszélgetni, laza, humoros, mégis komoly és szintén igényli ezt :)

Hogy lehet keveset beszélve élni, miközben az egész élet arról szól, hogy szinte csak kommunikálsz önmagaddal, az iskolában, munkahelyen, eseményeken, bármi egyéb helyen? Nem is értem, soha nem érettem a szűkszavú embereket. Unalmas lehet és a belső világuk általában ugyanolyan sivár, mint a kommunikációs stílusuk. Tisztelet a kivételnek. (Nem mintha sokra menne vele, ha nem tudja kifejezni mi van belül. A szavaknak nagy az ereje és a verbális ingerekre mindenkinek szüksége van)