Férfiak! Hogy bírjátok, ha nem lehet egy nővel beszélgetni, csak általános dolgokról?

Én sem bírok a semmiről beszélni. Nem "nem szeretek", hanem nem vagyok rá képes, mert az égvilágon semmi nem jut eszembe. Nem csak nőkkel, hanem senkivel sem. Ez persze azt eredményezi, hogy nem sok emberrel tartom a kapcsolatot, mert úgy tűnik, az emberek imádnak a semmiről beszélni.

Arra a következtetésre kellett jutnom, hogy a nők unalmasak számomra. Az én témáim a politika, vallás, történelem, filozófia, nyelvek, művészetek -- ezek viszont sosem voltak női témák, így nem teljesen helyes dolog elvárni egy nőtől, hogy ezekben jártas legyen, és az ezekben való hiányosságaik miatt nem jogos, hogy kevesebbnek tartsuk őket. A nők azok nők, és nem férfiak. Férfiakkal, már amelyikkel, lehet ilyenekről beszélni. Némelyik még értelmes is.

Viszont, és azt hiszem ez az én hibám, mindezek ellenére nekem csak egy olyan nő felelne meg, akivel lehet ezekről beszélni, bármennyire is "férfidolog" az ilyenekben való jártasság. Egyrészt azért, mert nincs senki, akivel ezekről tudnék beszélni -- javarészt férfiak sem, vagy de ők még akadnak, több száz kilóméterrel arrébb --, másrészt pedig mert minden másról való beszéd az számomra sajnos csak a "háttérzaj" szintjét éri el (és kb. 10 perc után törlődik minden a memóriámból, ami "nem fontos").

Magyarán, a probléma nem másokkal van, hanem velem/velünk, és ezt valahogyan meg kell oldani.

23/F

A beszelgetes mindig ket emberen mulik. Megtehetnem, hogy naphosszat anekdotazok, de ez nem eppen randira valo viselkedes. Altalaban azt szoktam, hogyha latom a masikon, hogy feszeng, akkor az elejen tobbet beszelek es kevesebbet kerdezek, de utana azert mar varom, hogy belejojjon a beszelgetesbe.

42F

Nem tudom pontosan, miről beszélsz.

Informatikus vagyok, de sosem jutott eszembe nővel objektum orientált programozásról, vagy a JavaScript rejtelmeiről beszélgetni. Hobbim az elektronikus zeneszerzés, de azt sem gondolnám, hogy az FM szintézisről és a Yamaha DX7 amplitúdó modulációjáról kellene társalognom. Csak annyit szoktam mesélni ilyesmikről, hogy ne unja meg 2 perc alatt. De a politikai nézeteimet sem szoktam felhozni, legfeljebb elvétve, egy-egy szóban.

Nyilván a nő sem kezd el beszélni a kecskebéka nemi életéről erősen szikes talajon, vagy arról, hogy miképp formálta az art deco az évszázad ipari formatervezését, mert valószínűleg kevéssé érdekel engem.

A semmiről valóban nem lehet beszélgetni, de ha már van valami közös alap (pl. munkahely, barátok), akkor már el lehet diskurálni, csak meg kell tanulni a small talk-ot. De ha tényleg érdekel a nő, akkor azért ez nem megy olyan nehezen, ha meg nem érdekel, akkor el kell engedni.

"Az én témáim a politika, vallás, történelem, filozófia, nyelvek, művészetek -- ezek viszont sosem voltak női témák, így nem teljesen helyes dolog elvárni egy nőtől, hogy ezekben jártas legyen, és az ezekben való hiányosságaik miatt nem jogos, hogy kevesebbnek tartsuk őket."

Fantasztikus, remek, ismételten kiderült, hogy valójában nem is vagyok nő, köszönöm szépen, gyakorikerdesek.hu.