Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Esküvő » Szeretnénk összeházasodni a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Szeretnénk összeházasodni a párommal aki nem magyar állampolgár (szlovák). Milyen papírok szükségesek? Tapasztalat?

Figyelt kérdés
2010. ápr. 24. 14:20
 1/9 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem ugyanaz kell, mint normál házasságnál. Feltéve, ha párodnak megvannak a szükséges iratai.

Kérdezzetek körbe!

Ha párodnak nem magyar nyelvű iratai vannak (pl. születési anyakönyvi kivonat) akkor azt fordító irodán le kell fordítani!

2010. ápr. 24. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:

Természetesen utánakérdezek,csak kíváncsi lennék hogy volt-e valaki ilyen helyzetben aki útmutatást tudna adni.

A fordítattásra én is számítottam:S

2010. ápr. 24. 14:29
 3/9 A kérdező kommentje:
szlovák állampolgár,minden papírja az!
2010. ápr. 24. 14:30
 4/9 anonim válasza:
Személyi igazolvány.
2010. ápr. 24. 14:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
0%

szerencsére soha nem voltam még olyan helyzetben, hogy egy szlovákhoz menjek hozzá.

...és valószínűleg nem is leszek.

2010. ápr. 24. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:

14:28-as vagyok ismét.


Ez mindenkire egyaránt vonatkozik:


Nem magyar állampolgár magyarországi házasságkötése


I. Ügyintézési tudnivaló:



A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt. ) 38. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, ha nem magyar állampolgár (külföldi, vagy külföldön élő hontalan) kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy házasságkötése személyes joga szerint nem ütközik akadályba. A személyes jog annak az államnak a joga, amelynek a házasuló a házasságkötés időpontjában állampolgára, hontalan esetében pedig a lakóhelye szerinti állam joga.


Az Nmjt. alapján a házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulóknak a házasságkötés idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. A házasulók személyes joga főszabályként az állampolgárságuk szerinti jog. Amennyiben a házasulók személyes joga különböző, a házasság csak akkor érvényes, ha annak anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak.


A Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan és menekült személyeknek személyes joga a magyar jog. Esetükben tanúsítvány beszerzése nem szükséges, nem kell vizsgálni, hogy a házasság a másik állampolgárság, vagy a származási hely jogának is megfelel-e.


A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.


A külföldi állampolgár bejelentheti házasságkötési szándékát a magyar féllel a tervezett házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető előtt személyesen, amelyről jegyzőkönyv készül, vagy hazája illetékes hatósága (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett és hitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatban írásban is. Ennek a nyilatkozatnak mindazokat az adatokat tartalmaznia kell, amelyek a magyarországi házasságkötéshez szükségesek.


A külföldi állampolgár házasulónak csatolnia kell

a hazai anyakönyvi hatósága (az országok belső szabályozásától függően: anyakönyvvezető, külképviseleti hatóság stb. ) által kiállított igazolást (tanúsítványt), amely szerint az érintett személyes joga alapján Magyarországon tervezett házasságkötésének semmilyen törvényes akadálya nincs.


A tanúsítvány

egy közokirat, melyet a külföldi állam arra feljogosított szerve (anyakönyvvezető, közjegyző, Külügyminisztérium stb. ) ad ki, igazolva a hatóság által a külföldi fél személyi adatait, lakóhelyét, állampolgárságát, családi állapotát és azt, hogy a külföldi házasulónak a magyar házasulóval (itt fel kell sorolni a magyar fél adatait is) való házasságkötése az adott külföldi állam joga szerint nem ütközik akadályba.


A nem magyar állampolgárságú házasuló által bemutatott idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell bemutatni.


A fordítás csak akkor minősül hitelesnek, ha a fordító a magyar nyelvű fordítást az eredeti okirattal – attól elválaszthatatlan módon – összefűzi. A fénymásolat akkor felel meg a közokiratokra vonatkozó előírásoknak, ha annak az eredeti okirattal való egyezőségét az arra feljogosított szerv (fordító, közjegyző) a fénymásolaton hitelesíti. Hiteles fordítást Magyarországon az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (OFFI) készíthet. Hitelesnek kell elfogadni továbbá a fordítást, ha azt a magyar külképviseleti hatóság végezte, vagy a más által készített fordítást az OFFI, illetve a külképviselet hitelesítette. A külföldi államok fordító irodái, közjegyzői, külképviseleti hatóságai, tolmácsai által készített fordítás akkor hiteles, ha a külföldi állammal kötött kétoldalú jogsegélyegyezmény rendelkezik az okiratok kölcsönös elfogadhatóságáról, feltéve, hogy az okiratból megállapítható, hogy a fordítást ügykörén belül az erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy készítette. Ellenkező esetben a külföldön készített fordítás csak akkor fogadható el, ha azt az OFFI vagy a magyar külképviseleti hatóság hitelesítette.

A külföldön kiállított közokirat, illetőleg külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Ez alól csak az adott ügyre vonatkozó jogszabály, nemzetközi szerződés, vagy viszonossági gyakorlat alapján tehető kivétel.


A tanúsítvány az abban feltüntetett érvényességi ideig, illetve, ha érvényességi időt nem tartalmaz, akkor a kiállítástól számított hat hónapig fogadható el.


Alkalmazandó jogszabályok

o 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról,

o 1982. évi 17. tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről,

o 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,

o 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,

o 1973. évi 11. tvr. a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, 1961. október 5. napján kötött egyezmény kihirdetéséről),

o 24/1986. (VI. 26. ) MT rend. a szakfordításról és tolmácsolásról.



II. Az eljárás menete



Bejelentés:

A tanúsítvány birtokában annál az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni a házasságkötési szándékot, ahol a házasságot megkötni tervezik, s a szóbeli bejelentésről jegyzőkönyv készül.


Nem magyar állampolgár, illetve a külföldön élő magyar állampolgár esetén a házasulók egyike a házassági szándékát az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett, hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával írásban is bejelentheti.


Az anyakönyvvezető az iratokat a jegyzőkönyvvel együtt elbírálásra felterjeszti az illetékes regionális államigazgatási hivatalhoz, illetve kirendeltségéhez (a továbbiakban: felettes szerv).


A házasság akkor köthető meg, ha

a felettes szerv leirata szerint a becsatolt külföldi okiratok a magyarországi házasságkötéshez megfelelőek. A házasságkötés legkorábbi időpontjára vonatkozó harmincnapos várakozási határidőt az anyakönyvvezető valamennyi irat, valamint a felettes szerv nyilatkozata beérkezésétől számítja.

Nyelvhasználat:

A házasuló az eljárás során anyanyelvét használhatja. Ha a házasuló a magyar nyelvet nem beszéli, illetve az anyakönyvvezető a házasuló által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. Tolmácsról a házasulók gondoskodnak. Nem lehet tolmács a házasuló, illetve a házasuló egyenesági rokona. A jegyzőkönyvben azt a tényt is fel kell tüntetni, hogy a külföldi házasuló a magyar nyelvet érti és beszéli.



III. Az eljárás illeték, illetve díjköteles-e



Az alapeljárás illetékmentes, viszont az okiratok beszerzésének és magyar nyelvre történő lefordításának költsége minden esetben a házasulókat terheli.

2010. ápr. 24. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
83%
Én kérek elnézést azon primitív taplók helyett, akik elkezdtek gyűlölközni, amint meglátták, hogy szlovák állampolgárságú az illető. Arra nem gondolnak, hogy lehet akár felvidéki magyar is. Bár azzal sem értem, hogy mi a probléma, ha tényleg szlovák.
2010. ápr. 24. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 A kérdező kommentje:

Utolsóval teljesen egyetértek.

Egyébként a párom magyar csak az állampolgársága szlovák mindenki számára ismert okokból.

De ha szlovák is lenne a nemzetisége akkor sem zavarna!

Tolerancia...úgy látszik nem mindenkinek tanítják a szülei,sajnálom!

2010. ápr. 25. 06:48
 9/9 anonim válasza:
hát én Román állampolgár voltam erdélyi de magyar az anyanyelvem első dolog amit csinál elmentek legközelebbi é szlovák konzulátus ott befizettek val,.pénzt adnak egy iratot és avval elmentek az anyakönyvezettöhöz és az anyakönyvi kivonata legyen lefordítva magyarra.
2010. máj. 1. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!