Elvárhatja a párom azt, hogy csak úgy szeressem, ne beszéljünk se házasságról sem semmiről , mert ő csak hiánypótlónak érzi így magát?

A házasságot stb ugy nèz ki ő rabsàgnak fogja fel.

Ha igy menne bele abbol ugy is csak menekulne aztan ott lennél egyedul gyerekkel.

Eszembe se jutna rábeszélni. Hogy én szivjak a végén. Az biztos.

Én pont idén jöttem rá, hogy ilyen dolgokról nem "ciki" beszélni. Korábban olyan 2 párkapcsolatom is volt, ahol másfél év után hoztam fel az összeköltözés, meg merre haladunk témát. És azt mondták hogy erről még korai beszélgetni, hagyjuk a témát. (Másfél év után korai???)

Azóta volt szerencsém egy sráchoz, aki ezt nyitottan kezelte, és mivel neki életcélja volt a családalapítás, ő is hozta fel.

Vele nem jöttünk össze, de általa rájöttem, hogy ha valaki erről nem hajlandó beszélni, akkor éretlen.

Azóta összejöttem a barátommal, idősebb vagyok nála, és emiatt számomra fontos volt tudni, hogy ő hogy áll ehhez a témához. Megilletődött, amikor rákérdeztem jó korán, de beszélt róla. Én most 29 vagyok, ő 23. A többibi srác akikkel jártam, akkoriban voltak 25 évesek.

Ez intelligencia és érettség kérdése hogy tudjon valaki ezekről beszélni.

Tudom mit érzel.. Ez idővel nem fog változni, hacsak a párod fel nem oldja magában ezt a gátat.

Tyű, de mérges lettem a párodra, ahogy így olvasom amiket írtál. Mármint hasonló helyzetben én biztos odaállnék elé, hogy MOST mondja meg, elvesz-e záros határidőn belül, mert ha továbbra is így ködösít, akkor pakoljon és ne húzza az időmet. De ez az én vérmérsékletem, illetve azt sem tudhatom, hogy te mennyire ragaszkodsz a házassághoz. A leírtak alapján eléggé, szóval neked is ezt tudnám javasolni.

Amúgy itt jelenleg ő hisztizik. Bullshit ez az "ő csak egy eszköz, hogy férjet fogj magadnak" duma. Nem akar (még egyszer) házasodni. Nem bízik benned, nem bízik a kapcsolatotokban, valószínűleg a volt felesége miatt saját magában sem bízik már. Ez érthető és sajnálatos, de nem a te dolgod helyretenni, ha nem egyezik a jövőképetek, akkor kár erre időt áldozni.

Talán nem ártana az elején, már ismerkedéskor letisztázni ezeket a dolgokat.

Sőt, kicsit sokkal fontosabb téma, mint a mi a hobbid, szeretsz-e kirándulni, stb.

Én 38 éves férfi vagyok, és egyáltalán nem csinálok belőle titkot, hogy eszemben sincs se házasodni, se gyereket vállalni, és nem beszélek mellé, ha valaki erre rákérdez.

Ha egy nőnek viszont ilyen céljai vannak, akkor azt lehetőleg minél hamarabb tisztázza, és akkor fel sem merül, hogy komoly kapcsolatba kezdünk, ahol én feleslegesen rabolom az ő idejét, ő meg feleslegesen megy az idegeimre, hogy ilyesmivel nyaggat.

Te nyilt lapokkal jatszottal, megmondtad neki, hogy ez fontos szamodra.

Ez nem tul valoszinu hogy valtozni fog, ennel tobbet erdemelsz.

Nem a hazassag hianyaval van a baj, hanem azzal, hogy semmibe veszi a keresedet.

Egyrészt: nem várhatja el. Jogod van tisztán látni, hogy ő akar-e egyáltalán házasodni, szeretne-e gyereket, stb

Az is válasz, ha erre leráz, és elrendez annyival, hogy hisztizel. Az is válasz, ha magyarázkodik, hogy az első házassága rossz volt. Az is válasz, ha nincs válasz.

Ez a pasi egyértelmű, hogy senkit se fog elvenni, eszébe sincs nősülni.

A te döntésed, hogy ennek ellenére megint éveket vársz a lánykérésre, vagy keresel olyat, akivel azonosak a céljaitok.

Másrészt: te pont ugyanazt csinálod, amit rajta számonkérsz. Az exed rabolta az idődet, évekig etetett, és elszálltak az évek. Erről nem a mostani, vagy a következő párod tehet! Neki is meg kell hagynod az időt, hogy meg tudjátok egymást ismerni, eldönthesse, hogy akar-e téged egy életre. Ez nem hetek alatt fog eldőlni, oda legalább egy év együttélés kell majd neki. Ha az első hónapokban, a randizós időszakban követelőzöl, hogy téged el kell venni, akkor az is el fog menekülni, aki szeretne házasodni. Fog is, csak nem veled.