Miért van ennyi hűtlenség? Többi lent

Ment a hűtlen nehéz fejjel

Visszamenne, de ő már nem kell,

Érzi, hálátlan lett sorsa.

Keserű könnye arcát mossa.

salalalalallaaa pont ezért.

Az emberek türelmetlenek. Inkább vannak "végül is megfelel ő is" kapcsolatban csak hogy legyen valaki mint hogy megvárják a megfelelő embert. Kergeti mindenki a kis szappanoperás tündérmeséjét, hogy házasság-ház-gyerekek meglegyen minél hamarabb, tök mindegy, hogy kivel. Rengeteg férfi van akik nem tudtak letenni eleget az asztalra ezért elkezdenek pánikolni és a legegyszerűbb megoldást, a gyereknemzést vagy házasságot választják. Tovább vannak örökítve a remek kis génjei, van egy feleség és kész is, már is bizonyított. És mivel ez sürgős ügy nekik így gyakorlatilag bármilyen nő megfelel aki hajlandó nekik szülni.

És ugyan ez női oldalról is. Mindegy kivel, mindegy milyen szar a kapcsolat csak kerüljön gyűrű az ujjára meg alapítson családot mert különben senki nem figyelne rá. Mindenki rá van görcsölve ezekre az erőltetett kötelezőkre és baromira mindegy nekik, hogy csak fél évig működik amúgy a kapcsolat. Megvan a látszat tündérmese, megvolt az 5 perc hírnév, látszólag letettek valamit az asztalra. Csak mivel ez egy látszat dolog, a párjukhoz az önző kis céljaikon kívül semmi nem köti őket így igen hamar jön a kifelé tekintgetés. Ha az emberek végre el tudnának szakadni ezektől az ezer éves "így szokás" baromságoktól és nem a kirakat boldogságot kergetnék, megvárnák amíg megfelelő partnert találnak akivel mondjuk szeretik is egymást már kevesebb lenne a megcsalás.

#3

Szívemből szóltál!

Kevesen ugorjak meg az elodeik altal az egyedfejlodes soran elert EMBER mercet. Azt se mondom, hogy oszton, mert sokan ezzel takaroznak, de ez kokemeny tudatos dontesek sorozata az esetek igen nagy szazalekaban. Hiaba a tarsadalom, az emberek szabalykovetese elegge siralmas. Eleg csak megnezni, hogyan tartjak be az irt szabalyokat, ha megnezed a kozlekedesi moralt. Ezek utan iratlan szabalyokat miert tartananak be?

Ahogy egy maroknyi tudos viszi elore a vilagot, a moralis tartas is csak keveseknek adatott meg. Az atlagembernek ezek szinte elerhetetlen magassagok. Sokan nem dontes alapjan 'husegesek", hanem lehetoseg hijjan. Korabban valaki azzal dicsekedett, hogy fiatal lanykent barkinek a ferjet bunbe tudja vinni, mert az otthon lestrapalt haziasszony nem tudja felvenni vele a versenyt es barkire maszott ra, az hagyta magat. Ezzel a kiserlettel biztos nem tudna bekerulni a Nature-be, mert nem tudomanyosan es ellenorzott modon valasztotta ki a pacienseket, de azert eleg csunya statisztikat sejtet. Meg akkor is, ha par koppanast elfelejtett megemliteni.

Szerintem ket dolog kell a megcsalashoz. Egy onbizalomhianyos allapot, ami az elettel valo elegedetlenseggel parosul, meg egy erdeklodo a masik oldalrol. Ez altalaban a noi oldal. A ferfi oldalrol meg a hatalom erzete, hogy megteheti, a kovetkezmenyek sem annyira egetverok. Bar anyagilag veszteseggel szallnak ki, de lelkileg vastagon pluszban, hiszen megvan mar az uj kapcsolata, mit jobbnak gondolnak az elozonel. Persze meg lehet belole pofaraeses is, de az mar mas teszta a motivaciotol nem fugg az eredmeny.

En igy latom, aztan lehet valaki mas, meg teljesen maskepp.

43F

Sok oka lehet. Egyrészt sokan egy nagy szerelmi csalódás után beérik egy kisebb szerelemmel, amit talán akkor szerelemnek gondolnak, de az is lehet, hogy pontosan tudják, hogy nem az, de már nem várnak, nem hisznek a kölcsönös szerelemben és megvígasztalódnak egy szimpatikus partner oldalán, akibe nem igazán szerelmesek vagy nem annyira. Aztán telnek az évek és jönnek a problémák és egyszercsak szerelmes lesz az illető, esetleg viszonzottnak is tűnik és akkor már rendszerint késő, túl sok lenne a sebesült, ha mindent borítanának: gyerekek, rokonok, otthon, stb.

Így marad minden titokban.

De van olyan is, hogy szerelemként indul, csak jön a kiábrándulás, mert nem áll mellém, mert nem véd meg az anyjával szemben, mert gyáva, nem is férfi, nem segít, nem csinál semmit, stb.stb..nyilván férfi oldalról is meg van az ok: hisztis, mindig van valami baja, nem lehet neki megfelelni, nem csodál már, nem néz fel rám, nem lát már férfinek...és akkor jön valaki, aki meglátja bennem a férfit, ugyanez a nőnél, hogy nő lehetek mellette és nem egy háztartási robot és étterembe visz és nem fizetteti ki velem a felét, stb...stb...

De nem lehet mindent borítani, mert nem tud megállni a párom egyedül a lábán, vagy én nem tudok fenntartani egy házat egyedül, hova menjek kisebbe, hova teszem a kutyát, mi lesz a gyerekekkel, akit mindketten imádunk? És rájön az ember, hogy nem is vágyik már feltétlen arra, hogy moshasson, főzhessen rá vagy hogy non-stop ott legyen minden szabad pillanatomban, hogy levegőhöz se jussak...hogy jobb ez így, mert van mire várni, a következő találkozóra, és a fergeteges szexre, nem lát gyűrötten, depis hangulatban, nekünk kettőnknek csak ünnepek vannak, tart amíg tart. Persze ennél árnyaltabb is lehet a dolog. De sokan tényleg azért nem szakítanak és azért élik meg a szerelmet titokban, mert nem akarnak túl sok életet beáldozni, elsősorban a gyerekeikét. Nem mindenkinek opció ugyanis a hétvégi apuka szerep.