Miért hívják álszentnek azt, akinek nem esik nehezére hűségesnek lenni?

Mert nem bírják megemészteni, ha valaki aki már egyszer kiállt a sorból többé nem áll vissza, hanem bebizonyítja, hogy létezik más élet is, és működik is, és köszöni, de többé abból sosem kér.

Ez egy mezei béka hozzáállás, mert neki miért lett jobb, mint nekik. Csak azért, mert húzott egy vonalat, és többé nem megy bele becstelenségbe, és ez felháborító, hogy nem vergődik ugyanabba a pocsolyába ahol ők.

#5 te tudod, meg kb 1% tudja, hogy lesz 10 év múlva. A maradék 99% nak meg fogalma sincs. Az a tervük, hogy nincs tervük. Amikor azt mondod nekik, hogy 5 éves terv, hülyének néznek. Amikor azt mondod, hogy tervezze meg az életét a következő 5 évben, akkor is hülyének néznek. Ha állásinterjún megkérdezik tőlük, hogy hol képzeli el magát 5 év múlva.. őszintén nem tud rá válaszolni.

Ezért is néz az átlag magyar napi 4 órát tévét. Mert letudja a munkát, ahol megmondják neki pontosa, hogy mit hova tegyen aztán hazamegy és nincs terve a szabadidejére. Bedöglik a tv, xbox elé. Majd másnap kezdődik elölről. Aztán 60 évesen rádöbben, hogy a feleségei elhagyták, a gyerekei sz@rnak a fejére.. már ha egyáltalán vannak gyerekei.

Én spec azért, mert ezt általában 20-25 évesektől szoktam hallani maximum 3 év párkapcsolat és kb 1 év együttélés után. Egyszerűen nem releváns a véleményük még, egyelőre. Viccesnek tartom azt is, amikor "Vannak még hűséges emberek?" kérdésekre rengeteg huszonéves írja, hogy ők ugyan soha, még csak nem is gonodltak rá, és aki igen, az nem is szereti a másikat.

Fiatalos lelkesedés, fekete-fehér gondolkodás, persze, ezen mindenki átesik egyszer. Ha tényleg releváns véleményt akar valaki hallani erről a témáról, akkor a 80+ évesek körében kéne interjút készíteni, hogy hányszor bánták meg a házasságuk, hányszor lettek szerelmesek a házasságuk alatt, hogy oldották meg ezeket a gondjaikat és ha az egyik félrelépett, mit reagált a másik és így tovább. Nem, ne az unoka kérdezze a nagymamát, mert szépíteni fog.

Az elsődleges probléma ezzel a mentalitással az, hogy így megugorhatatlan akadályokat gördít egy valóban jól működő házasság elé. Nem létezik hűséges ember a világon, ha a vágyakat is figyelembe vesszük. Ha tényleg ehisszük azt, hogy ha másra akárcsak ránézel a házasságod alatt, az azt jelenti, hogy már nem is szereted igazán a társad, így nincs értelme az egésznek, akkor első kisebb gondnál jön a válás mint látjuk. Pedig el kell fogandi, hogy a szerelem elmúlik, átveszi a helyét valami más, hogy mindig hullámzó az emberek kapcsolata, lesz amikor szerelmes leszel másba, lesz amikor a szomszédra fogsz vágyni, lesz amikor a társad a kolléganőjére fog maszturbálni. Ezek normális dolgok. És az lenne az igazán normális ha ezt meg is lehetne beszélni egymással. NOrmálisan, hogy baj van, figyeljünk oda jobban egymásra, menjünk el randizni, ne találkozzunk azzal a baráttal, ismerőssel, amíg el enm múlik az érzés.

Ehelyett általában a sértettség jön és a válás, mert nem fogadják el, hogy a másik hibázhat, és elhiszik, hogy a jó házasság azt jelenti, hogy midnig csak a házastársadra vágyhatsz. Ez nem igaz, a jó házasság az, amikor mindent meg tudtok beszélni egymással, még azt is ami rád nézve kellemetlen és fájdalmas.