Mikor érezted, hogy a kapcsolatod menthetetlen? Volt- e visszaút?

Amikor először gondoltam arra, hogy jobb lenne szakítani. Nem sokkal később meg is tettem, csak gyűjtöttem a bátorságot. Több éves kapcsolatból nem könnyű kilépni.

Kb 2 hónapja..

Elmúlt nála, csak nem merte kimondani. Valószínűleg ennyi. Voltak persze súrlódások, mélypontok. Hol nincsenek? De szinte a végéig láttam a küzdést és akarást rajta. Majd szépen ez redukálódott, megszűnt. Onnantól már nem volt kérdés, hogy csak addig marad mellettem, míg nem jön szembe vele valaki. Mivel nekem első párom volt és szerettem végig, én el sem tudtam képzelni, hogy ilyen megtörténhet ennyi év után. Én azt hittem, akivel megvagyunk 7 évig, azzal megleszünk életünk végéig. Állítólag laposnak találta, szerintem nem volt az. Az újdonság varázsát nem tudom megadni ennyi év után... Még a legszarabb időszakunkban is voltak randik, egésznapos programok. Sosem voltunk otthon ulosek, és emiatt is örültünk egymásnak és hálát adtunk egymásért állandóan. Szexuális téren sem volt gond, még az utolsó alkalomkor is "úgy" nézett rám. Tudod, mint aki felfal a szemével. Erre is azt hittem, hogy ez tök pozitív ennyi év után. Szóval nem csak éltünk egymás mellett, mint a nyuggerek. Fél Európát és Magyarországot bejártuk. A városunkat milliószor. Szinte nem tudok olyan helyre menni, ami ne hozzá kötne. Rengeteg emlék, rengeteg élmény.. De szerinte lapos lett.. Én ennél többet nem tudok nyújtani, úgyhogy elfogadtam a döntést. És végül én mondtam ki, hogy menjen.

Hát én is. :( de valahol hálás vagyok, hogy legalább volt ebben részem..