Hogy jöttetek össze a pasitokkal vagy a csajotokkal?

Pedig elég idős vagy már ahhoz, hogy ne újdonság legyen neked a magyar helyesírás.

Ne érdekeljen az elmélet. Nincs értelme sztorikat hallgatni. Vágj bele, aztán megtudod, hogy működnek a kapcsolatok.

hát ez nem úgy működik, h megbeszélitek, akkor most jártok. Az csak a 12éveseknél van.

-Akkor most járunk?

-igen, járunk!

Mi egy mhelyen dolgoztunk, állandóan együtt mentünk cigizni meg mindig látta rajtam ha vmi bánt, még akkor is ha mosolyogtam. Mindig kérdezgette ilyenkor, hogy mi a baj. Törődött velem és persze sokat oltogatott a többi pasi munkatársammal együtt:-) Már az első pillanattól kezdve vibrált köztünk a levegő. aztán egyszer (fél év után) amikor csak ketten dolgoztunk egymás mellett álltunk ő olvasott vmi újságot és egyszercsak felnézett és közölte, hogy engem olyan könnyen lehet szeretni. aztán olvasott tovább, majd újra felnézett és mondta, hogy néha legszívesebben megcsókolna. Persze hoztam a formám és kiröhögtem:-) Aztán elmentem, utánam jött és meg akart csókolni, de elhúztam a fejem. Majd kb 2óra múlva kimentünk cigizni és akkor már tényleg megcsókolt. Jó, nem egy romantikus csók volt meg nem romantikus összejövés, de már négy éve volt és azóta a felesége vagyok:-) Nekünk elég volt a csók és tudtuk, hogy összetartozunk nem kellett ezt külön megbeszélni.

Talán furcsa, de tényleg így:

Első nap körülnéztem a Love.hu-n és találtam egy nagyon szimpatikus, velem nagyon kompatibilisnek tűnő leányzót, hát írtam neki. Ő még aznap válaszolt, én is neki; másnap már találkát egyeztettünk. Harmadnap találkoztunk is, nagyot sétáltunk, nagyot beszélgettünk, vége felé valahol leültünk, és miután a szimpátia mindvégig fokozott volt, így finoman cirógatni kezdtem a kezét, és megkérdeztem, nem bánja-e - nem bánta. Elköszönéskor megölelt, megpuszilt kétfelől - engem pedig ez olyannyira magabiztossá tett ("innen már sima"-érzés), hogy a másnapi talin már rögtön találkozáskor kézen fogtam, úgy indultunk sétálni, és ezt követően úgy 5-10 perccel egy alkalmasabb parkos helyen megálltunk, megfogtam a két kezét, a szemébe néztem, és megcsókoltam. Innentől datáltuk az "együtt vagyunk"-ot.

Nem sokkal ezután lakat (aki pécsi, tudja, miről van szó, aki nem, annak gyorstalpaló helyismereti kurzus: van itt két ún. lakatfal, ahova szerelmesek aggatnak egy lakatot a kapcsolatuk jelképeként, amibe előzőleg belegravíroztatták a nevüket; mostanra már mindkettő rogyásig van lakatokkal), eljegyzés, majd két év múltán esküvő. És boldogan élünk, míg meg nem halunk - meg utána is, lévén hiszünk a lélekvándorlásban. :D

Állítólag sokszor jelzett, hogy bejövök neki (bár ebből nem sok minden tűnt fel) aztán egy délután megkért, hogy maradjak bent és menjünk el császkálni (ott volt egy haverja is). Lementünk a Duna partra, vacsiztunk, beszélgettünk, aztán elkezdte mutogatni a telefonján a dolgokat. Rádőltem a vállára, aztán kirakta a pad támlájára a kezét és hozzábújtam. Csak ennyi volt. Aztán kapott egy hívást, tök ideges lett tőle, amitől én is és megöleltem és valahogy csók lett belőle.

Másnap a sulim előtt csókkal köszöntött, mire a barátnőm megkérdezte, hogy "Ti most jártok?", mire Ő "Járunk?" én meg "Aha" és azóta, 8 hónapja egymásért élünk. :)